Több mint háromezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra

A külföldön dolgozó magyarok március végéig kérhetik névjegyzékbe vételüket – a határon túliaknál ez nem elvárás.

Koncz Tamás
2018. 02. 04. 8:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eddig 3187-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe az április 8-i országgyűlési képviselő-választásra, a legtöbben, 427-en Londonban szeretnének szavazni.

Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik a választás idején nincsenek Magyarországon, például külföldön dolgoznak, az ország külképviseletein voksolhatnak. Ehhez március 31-én 16 óráig kell a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kérniük felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe – emlékeztet az MTI.

Amikor valakit felvesznek a névjegyzékbe, egyidejűleg feltüntetik a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán pedig nem jelenik meg a külképviseleti jegyzékbe felvett választópolgár neve. Így lehet biztosítani, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.

A választópolgár meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, ugyancsak március 31-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy valaki megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.

A külföldről szavazó, magyarországi lakcímű választópolgárok Magyarország külképviseletein személyesen voksolhatnak. A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.

A kérelmeket be lehet nyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon. A külképviseleti névjegyzékbe való felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia a lakcímkártyáján szereplő adatokat, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni.

Ebből is kitűnik, hogy a választási rendszer előnytelen helyzetbe hozza a külföldön élő magyarokat a határon túliakhoz képest. A külhoni szavazónak leveleznie kell a jegyzővel, ha csak nem utazik haza a személyes ügyintézéshez; aztán – ha időben és sikeresen névjegyzékbe került – saját költségén el kell utaznia egy külképviseletre a voksoláshoz. A folyamatot négyévente meg kell ismételnie.

Ehhez képest a határon túli magyarok regisztráció nélkül, levélben is leadhatják voksukat, a magyar kormány pedig lakcímre küldi ki nekik a szükséges dokumentumot, az azonosító  nyilatkozatot, sőt a felcímkézett válaszborítékot is. Regisztrációjuk után tíz évig automatikusan névjegyzékben maradnak – azoknak pedig, akik valamiért nem értik a levélszavazás folyamatát, helyi ügyintézők magyarázzák el a szükséges lépéseket.

A külföldön dolgozók ilyen szempontból hátrányos helyzete gyorsan értelmet nyer, ha tudjuk, hogy egy részük a kormánnyal elégedetlen, így az ellenzék számíthat a voksaikra – legalábbis részben.

Pontos adatok nincsenek, hiszen a szavazataikat a lakcímük szerinti egyéni körzet listás és egyéni szavazataihoz keverik; ugyanakkor az európai parlamenti (EP-) választás adhat némi támpontot. Ott ugyanis az egész ország egy választókerületet alkot, így látszanak a külföldön dolgozók voksai. A 2014-es EP-választáson például a Fidesz ebben a csoportban is nyert ugyan 45 százalékkal, míg az Együtt–PM 17, az LMP 15, a Jobbik 12, a DK 5, az MSZP pedig 4 százalékot ért el.

A határon túliak viszont, akik bármikor bekerülhetnek a levélben szavazók névjegyzékébe, jóval nagyobb arányban, mintegy 95 százalékban a Fideszt támogatják.

A választópolgárok jelenleg 116 külképviselet közül választhatnak, azonban hamarosan a líbiai Tripoliban és a skóciai Edinburgh-ben is lehetőség nyílik a külképviseleti szavazásra. Ez valamivel kedvezőbb helyzet, mint az előző választási időszakban, 2014-ben ugyanis  97 külképviseleten lehetett szavazni; akkor csak 28 161-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben.

A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a www.valasztas.hu oldalon lehet tájékozódni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.