Ehhez képest a határon túli magyarok regisztráció nélkül, levélben is leadhatják voksukat, a magyar kormány pedig lakcímre küldi ki nekik a szükséges dokumentumot, az azonosító nyilatkozatot, sőt a felcímkézett válaszborítékot is. Regisztrációjuk után tíz évig automatikusan névjegyzékben maradnak – azoknak pedig, akik valamiért nem értik a levélszavazás folyamatát, helyi ügyintézők magyarázzák el a szükséges lépéseket.
A külföldön dolgozók ilyen szempontból hátrányos helyzete gyorsan értelmet nyer, ha tudjuk, hogy egy részük a kormánnyal elégedetlen, így az ellenzék számíthat a voksaikra – legalábbis részben.
Pontos adatok nincsenek, hiszen a szavazataikat a lakcímük szerinti egyéni körzet listás és egyéni szavazataihoz keverik; ugyanakkor az európai parlamenti (EP-) választás adhat némi támpontot. Ott ugyanis az egész ország egy választókerületet alkot, így látszanak a külföldön dolgozók voksai. A 2014-es EP-választáson például a Fidesz ebben a csoportban is nyert ugyan 45 százalékkal, míg az Együtt–PM 17, az LMP 15, a Jobbik 12, a DK 5, az MSZP pedig 4 százalékot ért el.
A határon túliak viszont, akik bármikor bekerülhetnek a levélben szavazók névjegyzékébe, jóval nagyobb arányban, mintegy 95 százalékban a Fideszt támogatják.
A választópolgárok jelenleg 116 külképviselet közül választhatnak, azonban hamarosan a líbiai Tripoliban és a skóciai Edinburgh-ben is lehetőség nyílik a külképviseleti szavazásra. Ez valamivel kedvezőbb helyzet, mint az előző választási időszakban, 2014-ben ugyanis 97 külképviseleten lehetett szavazni; akkor csak 28 161-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben.
A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. A külképviseleti szavazás idejéről és pontos helyszíneiről a www.valasztas.hu oldalon lehet tájékozódni.
