Bírálják a magyarországi korrupciós helyzetet az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) véleménytervezetében, amelyet a testület keddi brüsszeli ülésén ismertettek – írja az MTI.
A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez mások mellett a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó különjelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
Az Ingeborg Grassle néppárti jelentéstevő által ismertetett dokumentum szerint „a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.
A tervezetben „aggodalommal” jegyezték meg, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat az európai ügyészi hivatalhoz való csatlakozásra, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében fel kell függeszteni az uniós források kifizetését.
Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő „politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést, és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Kiemelte: a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Hozzátette, Magyarország nem azért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról.
Deutsch az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a készülő jelentés egyetlen politikai szándéka az, hogy a lehető legdurvább, legkeményebb nyomást gyakorolják Magyarországra. Célja, üzenete egyértelmű, ugyanis a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására – mondta.
A képviselő szerint a kereszténydemokrata kormányok esetében tények, valós adatok említése nélkül, „politikai furkósbotként” használnak bizonyos kifejezéseket, például a korrupciót, a radikalizmust, a szélsőségességet vagy a populizmust. Ilyen, „hazugságokkal teli”, „a legelvadultabb fantázia birodalmába tartozó” politikai támadások fogalmazódnak meg a jelentésben – közölte.
A szocialista Szanyi Tibor kijelentette, hogy az egypályázós közbeszerzéseken gyakorta a politikai elithez kötődő vállalkozások nyernek. Aláhúzta, hogy Magyarországon nem véletlenül indítottak „hisztériahadjáratot” a civil szervezetek ellen, hiszen ezek rendszeresen kellemetlen tényeket tudnak bemutatni a kormánnyal szemben.
Szanyi azon véleményének is hangot adott, hogy az EU-pénzek kedvezményezettjeinek számító országoknak pont a gyanú elkerülése végett kéne mielőbb csatlakozniuk az európai ügyészséghez. Rámutatott: a szervezetből kimaradó tagállamok többsége nettó befizető.
Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják majd fel a figyelmet.
A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.
A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Múlt héten egyébként nagy többséggel, 15 igen és 4 nem arányában szavazta meg az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága azt a javaslatot, amelyben súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban – erről itt írtunk bővebben.
A Transparency International Magyarország február végén közölte, hogy hazánk a világ országai között 45 ponttal a 66. helyen áll a Transparency International legfrissebb korrupciós rangsora szerint. Ez kilenc helyezéssel és három ponttal rosszabb, mint az ország egy évvel korábbi teljesítménye. A jelentés szerint az Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el, már csak Bulgária teljesít rosszabbul.
