Deutsch az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva leszögezte: a készülő jelentés egyetlen politikai szándéka az, hogy a lehető legdurvább, legkeményebb nyomást gyakorolják Magyarországra. Célja, üzenete egyértelmű, ugyanis a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására – mondta.
A képviselő szerint a kereszténydemokrata kormányok esetében tények, valós adatok említése nélkül, „politikai furkósbotként” használnak bizonyos kifejezéseket, például a korrupciót, a radikalizmust, a szélsőségességet vagy a populizmust. Ilyen, „hazugságokkal teli”, „a legelvadultabb fantázia birodalmába tartozó” politikai támadások fogalmazódnak meg a jelentésben – közölte.
A szocialista Szanyi Tibor kijelentette, hogy az egypályázós közbeszerzéseken gyakorta a politikai elithez kötődő vállalkozások nyernek. Aláhúzta, hogy Magyarországon nem véletlenül indítottak „hisztériahadjáratot” a civil szervezetek ellen, hiszen ezek rendszeresen kellemetlen tényeket tudnak bemutatni a kormánnyal szemben.
Szanyi azon véleményének is hangot adott, hogy az EU-pénzek kedvezményezettjeinek számító országoknak pont a gyanú elkerülése végett kéne mielőbb csatlakozniuk az európai ügyészséghez. Rámutatott: a szervezetből kimaradó tagállamok többsége nettó befizető.
Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják majd fel a figyelmet.
A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.
