A magyarok a legelutasítóbbak a bevándorlókkal szemben az egész kontinensen, ez derül ki Messing Vera és Ságvári Bence szociológusoknak a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai társadalomkutató alapítvány megrendelésére készített tanulmányából, amit elsőként a Qubit idézett.
A felmérés szerint a magyarok fele gondolja, hogy nincs az az érv, ami alapján szívesen látna az országban egy bevándorlót, a következő legelutasítóbb európai országban, Észtországban a megkérdezetteknek még a 30 százaléka sem ennyire ellenséges.
Az összefoglaló arra is rácáfolni látszik, hogy lengyelek a magyarokhoz hasonlóan ellenségesek lennének az országukba érkezőkkel. Pedig ez a feltételezés világszerte olyan általánosnak bizonyult, hogy az Európai Bizottság tavaly Magyarország és Csehország mellett a lengyelek hivatalos elmarasztalását is kilátásba helyzete idegenellenesség-ügyben.
A lengyel adatokra az lehet a kézenfekvő magyarázat – állítja Mikolaj Pawlak, a Varsói Egyetem kutatásvezetője –, hogy Magyarországon nagyjából másfél évvel korábban elkezdődött a politikailag szervezett gyűlöletkeltő kampány.
A bevándorlóellenesség egyértelműen összefügg a szegénységgel is. A kutatók egyfajta félelemmutatót állítottak fel – ezen jól látszik, hogy a migrációs félelem különböző okai (foglalkoztatottsági fenyegetés, jóléti fenyegetés, kulturális fenyegetés, vallási fenyegetés, bűnügyi fenyegetés) közül a magyar válaszadók toronymagasan vezetik a foglalkoztatásifenyegetés-listát, 6,6 százalékkal, míg a csehek a második helyen állnak. A jóléti fenyegetésben már a magyarok a másodikok (6,2 százalék), míg a csehek az elsők 6,3 százalékkal.
A kutatás rámutat, hogy minden más szempont az anyagiak alatt marad – a magyar válaszadók 5,1 százalékkal ugyan élen járnak a kulturális fenyegetés miatti szorongás terén is, de láthatóan ez kevésbé izgatja őket a napi kenyérharcnál.
A vallási fenyegetés szempontjából csak a 14. helyen állunk – a bűnügyi fenyegetés terén pedig szintén magas, 6,6 százalékos a mutatónk, de ez még mindig csak a 4. helyhez volt elég Európában.
Az óriásplakátokon népszerűsített idegenellenességet a „sorosozás” mindenesetre feltehetően még tovább szította azóta, hogy a kutatás alapjául szolgáló 2015-ös adatokat begyűjtötték – mondta a pódiumbeszélgetésen Simonovits Bori, a Tárki Társadalomkutató Intézet munkatársa. Saját kutatásuk alapján a magyarok körében jellemző vélekedés szerint „vannak romáink, nincs szükségünk migránsokra”. Sokan firtatják azt is előszeretettel, hogy „mi közünk van egyáltalán a közel-keleti háborúhoz”.
A közösség általános kollektív egészsége és jólléte, az adott országban tapasztalható korrupció mértéke jelzi előre a legbiztosabban az idegengyűlölet mértékét egy társadalomban – összegzi írásuk legfontosabb tanulságait Ságvári Bence.
Ahol nagyobb a politikai és gazdasági döntéshozókkal szemben táplált bizalom, magasabb az iskolázottsági szint, multikulturális közegben élik mindennapjaikat az emberek, nagyobb a közbiztonság, ott nagyobb az elfogadási hajlandóság is. Ahol a félelemmutató értéke 5 alatt marad, az emberek többsége nem táplál a bevándorlókkal szemben félelmet, ellentétben azokkal a társadalmakkal, ahol 5 fölé emelkedik.
Miközben a legtöbb európai országban tartanak például attól, hogy a bevándorlók számának növekedése hozzájárulhat a bűnözés terjedéséhez, a migránsokra csak a szegényebb államok lakói tekintenek a megélhetésüket fenyegető veszély forrásaként – derül ki a felmérésből.
