Az óriásplakátokon népszerűsített idegenellenességet a „sorosozás” mindenesetre feltehetően még tovább szította azóta, hogy a kutatás alapjául szolgáló 2015-ös adatokat begyűjtötték – mondta a pódiumbeszélgetésen Simonovits Bori, a Tárki Társadalomkutató Intézet munkatársa. Saját kutatásuk alapján a magyarok körében jellemző vélekedés szerint „vannak romáink, nincs szükségünk migránsokra”. Sokan firtatják azt is előszeretettel, hogy „mi közünk van egyáltalán a közel-keleti háborúhoz”.
A közösség általános kollektív egészsége és jólléte, az adott országban tapasztalható korrupció mértéke jelzi előre a legbiztosabban az idegengyűlölet mértékét egy társadalomban – összegzi írásuk legfontosabb tanulságait Ságvári Bence.
Ahol nagyobb a politikai és gazdasági döntéshozókkal szemben táplált bizalom, magasabb az iskolázottsági szint, multikulturális közegben élik mindennapjaikat az emberek, nagyobb a közbiztonság, ott nagyobb az elfogadási hajlandóság is. Ahol a félelemmutató értéke 5 alatt marad, az emberek többsége nem táplál a bevándorlókkal szemben félelmet, ellentétben azokkal a társadalmakkal, ahol 5 fölé emelkedik.
Miközben a legtöbb európai országban tartanak például attól, hogy a bevándorlók számának növekedése hozzájárulhat a bűnözés terjedéséhez, a migránsokra csak a szegényebb államok lakói tekintenek a megélhetésüket fenyegető veszély forrásaként – derül ki a felmérésből.
