Dagad az Elios-botrány: 125 milliót akartak bevasalni a tender miatt Kalocsán

Egy magyar kormányzati ügynökség is vizsgálta a város közvilágítási tenderét, ám a jelentést azóta a kormány 10 évre titkosította.

Több vidéki nagyváros mellett Kalocsát is megrázta az Elios közvilágítási botránya: lapunk is beszámolt az OLAF városi tenderre vonatkozó jelentéséről, melyben több szabálytalanságot tártak fel.

Arról azonban már kevesebb szó esik (igaz, a Népszava is írt róla) hogy az OLAF mellett egy kormányzati ügynökség, a Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is felülvizsgálta a közvilágítási tendert. És ami ennél is fontosabb, úgy tudjuk, hogy az EUTAF-vizsgálat során

komoly összeg visszafizetésre kérhették a város vezetését.

Az EUTAF visszafizetési követeléséről biztos információ azért sincs, mert az EUTAF kalocsai jelentését a kormány beszédes módon tíz évre titkosította. Egy minden tekintetben pozitív vizsgálati anyagot jó eséllyel nem kellett volna zárolni.

A jelentésről a kalocsai OLAF-anyagot feltáró helyi képviselő, Angeli Gabriella is csak virágnyelven beszélt korábban a Független Hírügynökségnek – mint elmondta, az EUTAF négy dokumentumban rögzített szabálytalanságot Kalocsával kapcsolatban, és pénzügyi korrekciót kértek.

A kért korrekció nagysága szintén titkos, de éppen a kalocsai polgármester szólhatta el magát az összegről: mint megtudtuk, Bálint József független polgármester egy tavaly október 19-i nyilvános testületi ülésen beszélt a témáról. A jegyzőkönyv szerint az OLAF közvilágítási jelentése kapcsán Bálint elmondta:

„Korábban már voltak vizsgálatok az ügyben. Egyszer már azt írták, hogy 125 millió visszafizetést kell tenni, ezt megkifogásolták.”

Hogy a városvezetés tett kifogást a visszafizetés ellen, vagy az EUTAF-nál is magasabb szintről érkezett a piros jelzés, az nem derül ki a jegyzőkönyvből.

Információink szerint a kormányzati auditáló szerv 2016. október 24-én – tehát bőven az OLAF- jelentés kikerülése előtt – jelezte Kalocsának, hogy vizsgálatot indítanak a városi uniós forrásfelhasználások ügyében. Első jelentéstervezetüket 2017. január 6-án küldték ki – valószínűleg ez tartalmazta az említett pénzkorrekcióra vonatkozó ajánlatot, amire a kalocsai önkormányzat már ugyanaznap elküldte észrevételeit. Az EUTAF végleges jelentése pedig január 11-én készült el.

A végleges forma sejthetően már nem tartalmazta a pénzügyi korrekció igényét. Erre utal Bálint József Magyar Nemzetnek küldött levele is: a kalocsai polgármester szerint nem keletkezett szabálytalanság miatti visszafizetési kötelezettségük a város közvilágítási pályázata miatt.

 „Kalocsa Város Önkormányzatát egyetlen hivatal sem szólította fel támogatás visszafizetésére a közvilágítási projekt kapcsán, ebből kifolyólag visszafizetés sem történhetett. Egy korábbi vizsgálat első verziójú munkaanyaga, jelentéstervezete tartalmazott ugyan ajánlást pénzügyi korrekció alkalmazására, azonban a Kalocsa Város Önkormányzata által a munkaanyagra, tervezetre adott válaszokat, észrevételeket követően véglegesített jelentés már nem tartalmazta a korrekció alkalmazására tett ajánlást” – írta szerkesztőségünknek Bálint József.

A titkosítás miatt nem számíthattunk érdemleges válaszokra az EUTAF-tól sem, de így is elküldtük kérdéseinket a Főigazgatóságnak – legalább azt szerettük volna megtudni, hogy a kormány milyen indokkal titkosította a Kalocsán feltárt adatokat. Erre sem kaptunk választ a főigazgatóságtól.

A kalocsai közvilágításai tender mindenesetre az Elios-botrány állatorvosi lova lehetne, kronológiája minden, az ügyben lényeges elemet tartalmaz. A város közvilágításával a LED-cserék előtt sem volt gond, hiszen

a Démász csak a kétezres évek elején korszerűsítette a helyi közvilágítást, és energiahatékony lámpatesteket szerelt fel a városban (és még 200 településen).

Ez azonban nem jelentett problémát az új közvilágítási pályázat kiírásakor – és nem ez az egyetlen visszás momentum a történetben. Kalocsán ugyanis már bőven meghirdetés előtt, ráadásul irányító hatósági forrásból tudtak róla, hogy hamarosan megnyílik a városok energiatakarékos fejlesztését segítő uniós KEOP-keret.

Egy 2011. december 22-i, később pedig jóváhagyott önkormányzati előterjesztés szerint – ekkor még Török Ferenc volt a polgármester – a kalocsai képviselő-testület arról tárgyalt, hogy hamarosan elérhető lesz és csak rendkívül rövid ideig marad nyitva a közvilágítás fejlesztésére szolgáló „ablak”. Ezért rohamléptekkel kezdtek bele a projektbe, és döntöttek megvalósítási tanulmány, műszaki dokumentáció előkészítéséről is.

Ehhez képest a megjósolt  KEOP-2012-5.5.5/A pályázatot csak egy évvel később, 2012 december 21-én írták ki.

A folyamat Kalocsán is a szokásos Elios-recept szerint zajlott, legalábbis ez derül ki a városnak megküldött, és Angeli Gabriella által nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésből, amit az MSZP osztott meg honlapján.

Az OLAF jelenleg 13 milliárd forint visszafizetését kéri Magyarországtól a csalásgyanús Elios-szerződések miatt.

Ebben benne lehet a kalocsai 409 millió is; a magyar ügyészség újra nyomoz, de sejthetően csak évek múlva jutnak bármilyen eredményre, és a hivatalosan elvárható reakciókon túl Polt Péter legfőbb ügyész sem akar nyilatkozni a témában.

Az OLAF jelentés nyilvánosságra hozása után eközben helyi szinten villámgyorsan megtörténtek a reakciók. 

A kalocsai jelentést nyilvánosságra hozó Angeli Gabriellát a város polgármestere és baloldali többségű közgyűlése megfosztotta bizottsági tisztségeitől, sőt, a 444.hu szerint takarékossági okokra hivatkozva hivatali állását is megszüntették.

Cikkünk megjelenése után Bálint József kalocsai polgármester jelezte: nem az OLAF-botrány, hanem a korábbi ügyekben tapasztalt bizalomvesztés miatt döntöttek úgy, hogy megválnak Angelitől. „Az OLAF-ügy levét mi is isszuk, annak takargatása nem érdekünk, maga az EUTAF döntött úgy, hogy titkosítja helyi jelentéseit” - mondta Bálint, aki a zárt ülésen elhangzottakra hivatkozva nem akart Angeli Gabriella menesztésének konkrét okairól beszélni.