Dagad az Elios-botrány: 125 milliót akartak bevasalni a tender miatt Kalocsán

Egy magyar kormányzati ügynökség is vizsgálta a város közvilágítási tenderét, ám a jelentést azóta a kormány 10 évre titkosította.

A végleges forma sejthetően már nem tartalmazta a pénzügyi korrekció igényét. Erre utal Bálint József Magyar Nemzetnek küldött levele is: a kalocsai polgármester szerint nem keletkezett szabálytalanság miatti visszafizetési kötelezettségük a város közvilágítási pályázata miatt.

 „Kalocsa Város Önkormányzatát egyetlen hivatal sem szólította fel támogatás visszafizetésére a közvilágítási projekt kapcsán, ebből kifolyólag visszafizetés sem történhetett. Egy korábbi vizsgálat első verziójú munkaanyaga, jelentéstervezete tartalmazott ugyan ajánlást pénzügyi korrekció alkalmazására, azonban a Kalocsa Város Önkormányzata által a munkaanyagra, tervezetre adott válaszokat, észrevételeket követően véglegesített jelentés már nem tartalmazta a korrekció alkalmazására tett ajánlást” – írta szerkesztőségünknek Bálint József.

A titkosítás miatt nem számíthattunk érdemleges válaszokra az EUTAF-tól sem, de így is elküldtük kérdéseinket a Főigazgatóságnak – legalább azt szerettük volna megtudni, hogy a kormány milyen indokkal titkosította a Kalocsán feltárt adatokat. Erre sem kaptunk választ a főigazgatóságtól.

A kalocsai közvilágításai tender mindenesetre az Elios-botrány állatorvosi lova lehetne, kronológiája minden, az ügyben lényeges elemet tartalmaz. A város közvilágításával a LED-cserék előtt sem volt gond, hiszen

a Démász csak a kétezres évek elején korszerűsítette a helyi közvilágítást, és energiahatékony lámpatesteket szerelt fel a városban (és még 200 településen).

Ez azonban nem jelentett problémát az új közvilágítási pályázat kiírásakor – és nem ez az egyetlen visszás momentum a történetben. Kalocsán ugyanis már bőven meghirdetés előtt, ráadásul irányító hatósági forrásból tudtak róla, hogy hamarosan megnyílik a városok energiatakarékos fejlesztését segítő uniós KEOP-keret.

Egy 2011. december 22-i, később pedig jóváhagyott önkormányzati előterjesztés szerint – ekkor még Török Ferenc volt a polgármester – a kalocsai képviselő-testület arról tárgyalt, hogy hamarosan elérhető lesz és csak rendkívül rövid ideig marad nyitva a közvilágítás fejlesztésére szolgáló „ablak”. Ezért rohamléptekkel kezdtek bele a projektbe, és döntöttek megvalósítási tanulmány, műszaki dokumentáció előkészítéséről is.

Ehhez képest a megjósolt  KEOP-2012-5.5.5/A pályázatot csak egy évvel később, 2012 december 21-én írták ki.

A folyamat Kalocsán is a szokásos Elios-recept szerint zajlott, legalábbis ez derül ki a városnak megküldött, és Angeli Gabriella által nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésből, amit az MSZP osztott meg honlapján.

Az OLAF jelenleg 13 milliárd forint visszafizetését kéri Magyarországtól a csalásgyanús Elios-szerződések miatt.

Ebben benne lehet a kalocsai 409 millió is; a magyar ügyészség újra nyomoz, de sejthetően csak évek múlva jutnak bármilyen eredményre, és a hivatalosan elvárható reakciókon túl Polt Péter legfőbb ügyész sem akar nyilatkozni a témában.

Az OLAF jelentés nyilvánosságra hozása után eközben helyi szinten villámgyorsan megtörténtek a reakciók. 

A kalocsai jelentést nyilvánosságra hozó Angeli Gabriellát a város polgármestere és baloldali többségű közgyűlése megfosztotta bizottsági tisztségeitől, sőt, a 444.hu szerint takarékossági okokra hivatkozva hivatali állását is megszüntették.

Cikkünk megjelenése után Bálint József kalocsai polgármester jelezte: nem az OLAF-botrány, hanem a korábbi ügyekben tapasztalt bizalomvesztés miatt döntöttek úgy, hogy megválnak Angelitől. „Az OLAF-ügy levét mi is isszuk, annak takargatása nem érdekünk, maga az EUTAF döntött úgy, hogy titkosítja helyi jelentéseit” - mondta Bálint, aki a zárt ülésen elhangzottakra hivatkozva nem akart Angeli Gabriella menesztésének konkrét okairól beszélni.