Békeidőben még soha nem volt tapasztalható olyan mértékű elvándorlás Magyarországról, mint az elmúlt hat évben – ezzel a ténymegállapítással nyitotta meg a Millennium Intézet csütörtöki, magyar migrációról szóló konferenciáját Andor László közgazdász, az intézet főtanácsadója.
A témáról szóló diskurzust a legelején a keserű realitások medrébe terelte Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. szociológus főmunkatársa. Adatai alapján a magyar munkavállalók termelékenysége és a nekik juttatott bér is csupán harmada az EU legerősebb 15 országa átlagának. A magyarok előtt 2011-ben megnyíló nyugati munkaerőpiac jelentette a startpisztolyt, a kivándorlás mértéke 2,5-szer gyorsabbá vált 2004-hez viszonyítva. A jobb fizetés jelentős motiváció, a 2010-es kormányváltás után ráadásul nagymértékben csökkent a visszatartó erő, ami fokozta a kivándorlás ütemét. – A szociális ellátórendszer radikális megváltozása, a korengedményes nyugdíj kivezetése, a munkanélküli-segélyezés felbomlása – sorolta utóbbi összetevőit a szociológus. Hozzátette, hogy évente a hazai munkaképes lakosság 1 százaléka vándorol ki, ami alacsony értéknek tűnik, de például az egészségügyben sokkal jelentősebb. A kivándorlásnak kultusza alakult ki, és Hárs szerint egyértelműen felfedezhető az a csoport, amely a politikai helyzet miatt hagyja el az országot.
– A kivándorlók miatti veszteség azért is fájó, mert a legrugalmasabb munkavállalói rétegek telepednek le külföldön – kapcsolódott be Bartha Attila, az MTA kutatója. – Közel 1,5 millió betöltetlen állás van jelenleg Németországban, hihetetlen a gazdaságuk felvevőképessége – festette le a helyzetet Komáromi Róbert, a német Bundesagentur für Arbeit munkatársa. Az igények kielégítésére olyan online szolgáltatást készítettek a potenciális bevándorlóknak a németek, amely tíz különböző nyelven mutatja be a munkavállaláshoz szükséges adminisztratív lépéseket.
– A magyar kivándorlás nem kiugró jelenség a kelet-európai trendek közül, azonban a lakosság természetes fogyásával együtt már bajban vagyunk – mondta Melegh Attila, a KSH migrációkutatója. Úgy véli, egyértelműen „nyitási ciklusba” került a Föld lakossága, a XXI. század pedig a gazdasági és népesedési trendforduló miatt a migrációról és annak kezeléséről fog szólni. A szakértők kérdésre válaszolva egyöntetűen azt állították, hogy magyar szempontból a kivándorlás mértéke súlyosabb kérdés, mint a bevándorlásé.
– Ha ez a közel 600 ezer jobb világra vágyó ember nem vándorolt volna el, már rágyújtották volna erre a hatalomra az országot – mondta a politikusok számára fenntartott panelbeszélgetésen Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Ő biztosra veszi, hogy a kormánynak érdeke fűződött egyes csoportok távozásához. Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja úgy véli, a legtöbben kényszerből hagyták el az országot, de ha európai színvonalú körülmények lennének Magyarországon, hazaköltöznének. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője kiemelte, hogy minden hetedik magyar gyerek már külföldön születik, s ez felvillantja annak veszélyét, hogy ők talán sosem fognak Magyarországra költözni. Mindhárom politikai erő egyetértett, hogy gazdasági ösztönzőkkel és jogállami keretekkel lehet újra vonzóvá tenni az országot.
A kivándorolt magyaroknak március 31-ig van lehetőségük regisztrálni a külképviseleteken a szavazásra.
