Több száz hajléktalan és magányos idős ember életét menthette meg tíz nap alatt az extrém hideg időjárás miatt bevezetett vöröskód-riasztás – közölte szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Az állami hírügynökség beszámolójában Czibere Károly arról beszélt, hogy a kedden visszavont riasztás idején több mint háromezer vészjelzést kaptak a regionális diszpécserközpontok, és a leghidegebb éjszakán is csupán 94 százalékos volt az ellátórendszer telítettsége. Az államtitkár értékelése szerint jól vizsgázott az idén először alkalmazott vöröskód-protokoll, mivel – ahogy fogalmazott – senki nem kényszerült arra, hogy a szabadban, a kihűlés kockázatával éjszakázzon.
Az államtitkár szavai azért érdekesek, mert a Magyar Szociális Fórum adatai alapján
éppen az emlegetett vöröskód-riasztás négy leghidegebb napján 21 személy vesztette életét a hideg miatt.
A szervezet összesítésében az áldozatok többsége fűtetlen lakásokban, illetve akkor hunyt el, miután kórházba került, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.
A fagyhalál áldozatainak pontos számát nehéz meghatározni, ugyanis a kormányzat minden eszközzel próbálja titkolni azoknak a számát, akik a kihűlés miatt haltak meg. Bár a sajtó és az ellenzéki parlamenti képviselők rendszeresen érdeklődnek erről például
a Balog Zoltán vezette humántárcánál, a minisztérium visszatartja a pontos adatokat.
Az egyetlen viszonyítási pontot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai jelentik, igaz, ezek a számok nem bontásban jelennek meg, így nem tudni, hogy az áldozatok milyen körülmények közt hunynak el. A KSH szerint egyébként 2015-ben 168-an, 2016-ban pedig 238-an haltak meg a hideg időjárás következtében, a 2017-es adatokat pedig meg nem összesítették.
Az ügyben megkerestük Simó Endrét a Magyar Szociális Fórum (MSZF) elnökét is. A civil szervezet rendszeresen méri a fagyhalál áldozatainak számát. Adataik szerint 2017 ősze és 2018 márciusa közt 185 áldozatot szedett a zord időjárás. Bár azt Simó sem volt hajlandó elárulni, hogy honnan származnak az számaik, azt elmondta, a halottak 47 százalékát fűtetlen vagy rosszul fűtött otthonában, 53 százalékát pedig az utcán vagy a kórház felé tartva érte a fagyhalál.
Simó úgy véli, a KSH forráshiány miatt nem méri a fagyhalál áldozatainak pontos számát. A civil szervezet vezetője reagált Czibere Károly szavaira is, mint mondta, úgy véli, a kormány egységes séma szerint kommunikál:
ők csupán a menhelyeket igénybe vevő személyekért vállalnak felelősséget.
Simó szerint ez azonban nem menti fel őket az utcán, vagy fűtetlen otthonokban megfagyó emberek halálának felelőssége alól. – Kilakoltatás van, lakásépítés nincs! – fakadt ki Simó, aki azt gondolja, hogy a kormány nem vállal felelősséget a fagyhalált előidéző társadalmi tényezőkért sem.
Nem mellékes adat, hogy 2016-ban és 2017-ben összesen csaknem hétezer kilakoltatás történt országszerte. Bár már 2016-ban rekordot döntött az utcára tettek száma – meghaladta a 3100-at –, 2017-ben ez a szám tovább emelkedett, s megközelítette a 3700-at. Igaz, azt pontosan nem tudni, hogy a kilakoltatott családok közül hányan kerültek ténylegesen utcára, de a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai alapján évente 10-20 olyan család van, ahol gyámhivatali intézkedés szükséges, mert a gyerekek nem kerülhetnek a híd alá.
