Kisorsolta a szavazólapokon szereplő országos pártlisták és nemzetiségi listák sorszámát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd este – adta hírül az MTI. Az április 8-ai országgyűlési választás második szavazólapján várhatóan 40 párt, illetve pártszövetség neve szerepel majd.
Elképzelhető, hogy a listaállításra jogosult pártok száma végül kevesebb lesz. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az ajánlás-ellenőrzések során kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 27 egyéni jelöltje a fővárosban és legalább kilenc megyében.
Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartottak hétfő este.
A sajtónyilvános sorsoláson Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke előbb egy üvegburából az országos listák nevét húzta ki, majd egy másikból a hozzájuk tartozó sorszámot.
A párt- és a nemzetiségi listák sorrendjét – adminisztratív okok miatt – egy sorsolással állapították meg. A pártlistákat tartalmazó szavazólapon ugyanakkor nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve a nemzetiségi jelölőszervezeteket tartalmazó szavazólapon pedig nem szerepelnek majd a pártok és pártszövetségek.
A választójoggal rendelkezők – az egyéni jelöltek mellett – vagy pártok listái közül választhatnak majd, vagy – ha előzőleg nemzetiségi szavazóként regisztráltatták magukat – akkor saját nemzetiségi jelölőszervezetük listájára szavazhatnak majd, ám utóbbi esetben pártra nem voksolhatnak. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak.
Vagyis a keddi sorsolás e két különböző lista valószínűsíthető szereplőinek a sorrendjét határozta meg.
A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, nem jogerős) sorrend a következő (dőlt betűvel szerepeltetjük a nemzetiségi listán szereplő szervezeteket, illetve vastaggal az Országgyűlésbe – az eddigi közvéleménykutatások alapján bejutásra esélyes – pártokat):
1. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
2. Lendülettel Magyarországért
3. Haladó Magyarországért Párt
4. Országos Örmény Önkormányzat
5. Sportos és Egészséges Magyarországért Párt
6. Hajrá Magyarország! Párt
7. Együtt a Magyar Kisebbségekért És Hátrányos Helyzetűekért Párt
8. Országos Roma Önkormányzat
9. Momentum Mozgalom
10. Országos Ruszin Önkormányzat
11. Demokratikus Koalíció
12. A Mi Pártunk-IMA
13. Szegény Emberek Magyarországért Párt
14. Közös Nevező 2018
15. Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt
16. Összefogás Párt
17. Bolgár Országos Önkormányzat
18. Magyar Kétfarkú Kutya Párt
19. Demokrata Párt
20. Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Párt
21. Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata
22. Iránytű Párt
23. Magyar Igazság és Élet Pártja
24. Értünk-Értetek - A Hiteles Párt
25. Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt
26. Nemzeti Együttműködés és Megbékélés Párt
27. Magyarországi Cigánypárt
28. Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt
29. NET Párt
30. Jobbik Magyarországért Mozgalom
31. Magyarországon Élő Dolgozó És Tanuló Emberek Pártja
32. Szegényekért Párt
33. Ukrán Országos Önkormányzat
34. Országos Horvát Önkormányzat
35. Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
36. Országos Szlovák Önkormányzat
37. Magyar Munkáspárt
38. Együtt - A Korszakváltók Pártja
39. Országos Szlovén Önkormányzat
40. Országos Lengyel Önkormányzat
41. Családok Pártja
42. Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt
43. Elégedett Magyarországért Mozgalom
44. Minden Szegényért Párt
45. Lehet Más a Politika
46. Összefogás a Civilekért Párt
47. Szerb Országos Önkormányzat
48. Tenni Akarók Magyarországi Pártja
49. Tenni Akarás Mozgalom
50. A Haza Pártja
51. Alternatív Magyar Néppárt
52. Rend és Elszámoltatás Párt
53. Kell az Összefogás Párt.
Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok. Töredékszavazatnak nemcsak az a szavazat számít, amelyet mandátumot nem szerző jelöltre adtak le, mint régen, hanem töredékszavazatnak számítanak azok a szavazatok is, amelyeket a mandátumot szerző jelöltre adtak le „feleslegesen”, vagyis amelyek már nem szükségesek a mandátum megszerzéséhez.
A választáson nem kaphat majd mandátumot az a pártlista, amely nem kapta meg az összes (pártlistára és nemzetiségi listára együtt) leadott országos szavazat 5 százalékát. Ez a küszöb két párt közös listája esetén 10 százalék.
A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.
