Kétszer annyi külföldön dolgozó magyar akar szavazni, mint négy éve

Több mint 17,5 ezren vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

Négy héttel a jelentkezési határidő vége előtt már több mint 17,5 ezren vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, közel kétszer annyian, mint 2014-ben – írja az MTI a választási iroda adatai alapján.

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján, április 8-án nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken szavazhatnak. Négy évvel ezelőtt 97 külképviseleten szavazhatott mintegy 28 ezer választópolgár.

A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint 17 572-en vetették már magukat fel a külképviseleti névjegyzékbe, 2014-ben 37 nappal a választást megelőzően mintegy feleannyian, mindössze 9 ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben.

Április 8-án 117 külképviseleten lehet szavazni:

A külképviseleti névjegyzékbe vételhez szükséges kérelmet még négy hétig, március 31-éig lehet benyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán. Ha a választópolgár igényli, a kitöltésben segítséget nyújtanak a helyi választási információs szolgálatok, illetve a központi választási információs szolgálat, amely a [email protected] e-mail-címen fogad elektronikus leveleket, és a 06-1-795-3310-as telefonszámon érhető el munkaidőben.

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.

A külképviseleteken szavazók is a magyarországi szavazás napján adhatják le szavazatukat a külképviseleteken, de az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást.

A Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai szerint eddig 1618 egyéni választókerületi jelöltet jelentettek be, 106 a Fidesz–KDNP, 103 a Jobbik, 94 az LMP, 58 az MSZP–Párbeszéd, 46 a Demokratikus Koalíció színeiben indul. Összesen 63 jelölő   szervezetnek van bejelentett, de még nyilvántartásba nem vett jelöltje, több mint 500. Már 31 független jelölt is leadta ajánlásait, 13-at közülük nyilvántartásba is vettek.

A választási bizottságok által nyilvántartásba vett 767 jelölt közül a Fidesz–KDNP-nek 106, a Jobbiknak 89, az LMP-nek 74, az MSZP–Párbeszédnek 57, a DK-nak 46 jelöltje van.

A Momentum Mozgalomnak 25, a Magyar Munkáspártnak 23, a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak 21, az Együttnek, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Pártnak és a Magyarországi Cigánypártnak 20-20, az Összefogás Pártnak 19 nyilvántartásba vett jelöltje van.

Tizenhat hivatalos jelöltje van a Közös Nevező 2018-nak, 14-14 a Kell az Összefogás Pártnak, a Magyar Igazság és Élet Pártjának, valamint a Tenni Akarás Mozgalomnak, 12 pedig a Családok Pártjának és a Rend és Elszámoltatás Pártnak. A többi jelölő szervezetnek – összesen 34-nek – tíz vagy annál kevesebb nyilvántartásba vett jelöltje van.

A választási bizottságok 42 jelölő szervezet 295 jelöltjének nyilvántartásba vételét utasították vissza, 12 jelölt visszalépett a választástól.

Az ajánlások ellenőrzésére három napja van a választókerületi választási irodának, a jelöltek nyilvántartásba vételéről ezután, legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon döntenek a választási bizottságok.

A Nemzeti Választási Bizottság már három országos listát is nyilvántartásba vett, sorrendben az MSZP–Párbeszédét, a Demokratikus Koalícióét és a Fidesz–KDNP-ét. Bejelentette országos listáját továbbá a Jobbik és a Szegényekért Párt is, ezek nyilvántartásba vételéről legkésőbb kedden kell döntenie az NVB-nek.

Országos listát az a jelölő szervezet állíthat, amely 9 megyében és a fővárosban összesen legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani.

Az ajánlást tartalmazó ajánlásgyűjtő íveket legkésőbb hétfőn vissza kell vinniük a jelölteknek a választási irodákba, különben ívenként tízezer forint bírságot szabnak ki rájuk. 

Az országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölő szervezetek csak a választási irodák által kiadott íveken gyűjthetik az ajánlásokat. Az íveken szerepel a választási iroda pecsétje, az ív sorszáma, az egyéni választókerületi választási irodák ennek alapján tartják nyilván, ki mennyi ívet vett át. A jelöltek, jelölő szervezetek hétfőn 16 óráig gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat, az íveket legkésőbb ezen a napon vissza kell vinni a választási irodákba. 

Aki elmulasztja leadni az összes átvett ajánlóívet – függetlenül attól, hogy miért nem vittek vissza –, a választási bizottság megbírságolja. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után tízezer forint. Nem szabható ki bírság a leadási határidőt követő napon benyújtott, aláírást nem tartalmazó ajánlóív után. 

Az ajánlóíveket vissza nem adó jelöltekre és pártokra kirótt büntetéseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be. Négy évvel ezelőtt mintegy 38 ezer ajánlóívet nem vittek vissza a jelöltek, ezért az egyéni választókerületi választási bizottságok összesen több mint 1,9 milliárd forint büntetést szabtak ki 59 pártra, pártszövetségre, illetve jelöltre. Négy évvel korábban még minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után 50 ezer 750 forintos bírságot kellett kiszabni. A későn visszavitt ajánlóívek miatt kiszabott bírságokból mindössze négymillió forint büntetést fizettek be a pártok a Nemzeti Választási Iroda számlájára, a többi büntetés behajtása a NAV feladata volt.