Arra panaszkodott, hogy nagyon fáradt, mert az előzetes letartóztatásban nem tud pihenni, ezért leheveredett a vádlottak padjára P. László, a Teréz körúti robbantás elkövetésével vádolt fiatalember.
Hétfői tárgyalásán Kalina József bíró épp nyomozati iratokat ismertetett, amikor P. László jelezte, nem kíván részt venni az eljárásban, ezért nem érti, hogy miért kell neki egyáltalán megjelennie a Fővárosi Törvényszéken. Többször elismételte, hogy nagyon fáradt, a bv-ben nem tud pihenni.
Kalina József bíró erre úgy reagált, hogy kötelessége részt venni a bizonyítási eljárásban, és hogy közben a tárgyaláson is pihenhet.
– Lefekhetek ide? – kérdezte P. László.
– Dehogy feküdhet – így a bíró.
– De az előbb mondta, hogy pihenhetek.
– Ülve pihenhet. Ha akarja, a bv-s őrök kitámasztják oldalról.
Ez a feleselgetés még tartott egy rövid ideig, mire Kalina megelégelte, hogy megpróbálják rászedni: „Én nem hülye gyerek vagyok, hanem a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája.”
P. László ennek ellenére lefeküdt a padra.
A tanácsvezető bíró megkérte a büntetés-végrehajtás maszkos őreit, hogy ültessék fel, illetve orvost hívott a vádlotthoz. Közben ügyvédje és apja is próbálta jobb belátásra bírni. Míg a mentők jöttek, P. László támogatói a folyosón nekiestek Kovacsics Gábor ügyésznek, hogy miért emelt vádat a szerintük ártatlan fiú ellen.
Az egyik középkorú nő egyébként a vádlott apját, idősebb P. Lászlót is leszúrta, amiért arra akarta rábeszélni a fiát, hogy fogadjon szót a tárgyaláson a bírónak, és ne csinálja a fesztivált. Társaival emlékeztették a sajtó képviselőit, hogy a nyomozás során kirendelt szakértő a videofelvételek alapján 170-175 centiméter magasnak becsülte a támadót, P. László magassága pedig 183 centiméter. Azt is állítják, tudják, ki volt a valódi elkövető: egy vajdasági fiú.
A mentősök távozása után a láthatóan ellenálló P. Lászlót a bv-sek lefogták, és visszavitték a büntetés-végrehajtási intézetbe. Mint kiderült, azért, mert nem hagyta magát megvizsgálni. Kalina József ekkor arról tájékoztatta a megjelenteket,
elképzelhető, hogy a tárgyalást a börtönben, vagy pedig a vádlott távollétében folytatják.
P. László a korábbi tárgyalásokon sem kívánt érdemben védekezni, csak a lélekvándorlás tanáról szeretett volna beszélni, de arról a bíró nem hagyta. Édesapja most is hiába kérlelte, hogy segítsen bebizonyítani, hogy nem ő volt az elkövető.
– Mit bizonyítsak be? – vetette oda flegmán ifjabb P. László az idősebbnek.
Délután kettő órára újra elővezették a vádlottat. A bírói tanács elnöke ekkor elmondta, eredetileg arra az elhatározásra jutott, hogy az eljárást ismétlődően akadályozó magatartása miatt kiutasítja P. Lászlót a tárgyalásról. Időközben azonban Cseterics Krisztián,
a vádlott ügyvédje kérelmezte, hogy engedélyezzék védencének a távolmaradást
– így végül ennek adott helyt a törvényszék. A kettő között az a különbség, hogy előbbi esetben a vádlott semmiképpen nem vehetett volna részt a tárgyaláson, utóbbi viszont csak a megjelenési kötelezettséget szünteti meg – így ha P. László akar, elmehet a perére.
A hétfői tárgyalási nap hátralevő részében szakértő kirendeléséről határozott a bíróság. Mivel a vádlott apja és testvére is arról beszélt, hogy P. Lászlót szerintük bekábítószerezhették, és ezért tett korábban beismerő vallomást, Cseterics toxikológus orvos szakértő bevonását indítványozta. Az ügyészség szerint ez szükségtelen, de azt kérték, ha lesz szakértő, akkor legalább ne az legyen, akivel a védelem már egyeztetett. A bíróság végül a védő által megnevezett szakértő és Zacher Gábor együttes kirendeléséről döntött.
###HIRDETES###
