Bár az Elios közpénzes munkáival kapcsolatosan az OLAF hosszú hónapokig nyomozott, majd 2017 januárjában a magyar ügyészségnek is benyújtotta vizsgálati jelentését, a céget a jelek szerint ez különösebben nem zavarta: a 2017-es közvilágítási közbeszerzéseiket is minimum gyanús körülmények között nyerték el – írja az Index.
A portál azt írja, legutóbbi győzelmük szeptemberből egy nettó 1,4 milliárdos megbízás a MÁV-tól összesen 17 állomás LED-világításának kiépítésére. Ebből 11 Kelet-, 6 pedig Nyugat-Magyarországon van, a tender emiatt két részegységből áll.
A történet a szokásos LED-es referenciákkal indult: csak az indulhatott, akinek volt két olyan LED-es munkája az elmúlt 5 évből, amelyek összesen minimum nettó 600, illetve 370 millió forintosak vagy 5600, illetve 1700 LED-es lámpa szereléséről szóltak. A keleti és a nyugati résztenderre külön referencia vonatkozott.
Az Eliosnak így csupán egyetlen vetélytársa akadt, a Dunagép Zrt. A cég alapvetően felsővezetékeket, kábeleket épít ki, közvilágítási referenciájukra a portál annyit talált, hogy villanyoszlopokat cseréltek a fővárosban.
Az Index szerint azt már nem tudjuk meg, hogy ez elég lett volna-e, mivel „egy olyan mesterien összecsapott ajánlatot adtak be, mintha véletlen sem akartak volna nyerni”. Mint ugyanis az „Összegezés az ajánlatok elbírálásáról” című dokumentumból kiderül, ajánlatukból a legalapvetőbb dolgok is hiányoztak: a cég a beadványában egymásnak is ellentmondó állításokat tett, nem írt le kötelezően megadandó adatokat, és nem utalta el az ajánlat érvényességéhez szükséges úgynevezett ajánlati biztosítékot.
Lapunk már korábban megírta, hogy a fideszes vezetésű Mátészalka lehetett az utolsó város, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatában kulcsszerepet játszó, korábban Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez köthető két cég „sikeresen” bonyolított le közvilágításilámpa-cserét. Bár ezt a fejlesztést is jellemezte, hogy a pályázat előkészítői és későbbi kivitelezői között átfedés van, az OLAF a tendert nem vizsgálhatta, mert uniós forrásokat nem vontak be az üzletbe. Mátészalka ugyanis hatalmas banki hitelből finanszírozta a beruházást, a város tehát hosszú távra eladósította magát.
A szereposztás a szokásos volt az Elios és a Sistrade között. Az utóbbi cég – tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István barátja és üzlettársa – még 2016 decemberében készítette el a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó tendertervet. Abban 2373 darab lámpatest cseréjét javasolta a városnak. Hanusi Péter polgármester indítványára 2017 márciusában a képviselő-testület elfogadta, hogy az önkormányzat 350 millió forint keretösszegű, hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a projekt finanszírozására. Az önkormányzati hitel felvételéhez a kormány hozzájárulása is kellett.
Tavaly májusban írták ki a tendert, az eredményt augusztusban hirdették ki. Öt ajánlat érkezett, ezek közül négy cég 265 millió forintos ajánlatot nyújtott be, míg az Elios Innovatív Zrt. 262 millió forintos árat tartott reálisnak. Nyilván a 3 millió forintos különbségnek köszönhetően Tiborcz István, a kormányfő vejének volt cége nyerte el a közbeszerzést.
A drágább ajánlatokat beadott társaságok mindegyike végzett már nagyobb beruházásokat olyan településeken, mint Felcsút, Mezőkövesd vagy Karcag, a negyedik vállalkozás pedig Mészáros Lőrinc egyik cégével közösen nyert meg egy vasúti tendert. A Roneko Tállai András adóhatósági elnök, volt mezőkövesdi polgármester városában a stadion világításának kiépítését végezte, a U Light Kft. Felcsúton szerelt fel lámpákat, a Zöld F. Kft. pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter városában, Karcagon korszerűsítette a közvilágítást. Szintén 265 millió forintos ajánlatot tett le Mátészalka asztalára a Fehérvill-Ám Kft., amely 2015-ben a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft.-vel közösen indulva nyerte meg a GYSEV Zrt. 236 millió forintos nyílt tenderét.
Az OLAF csak 2014-ig vizsgálta az Elios ténykedését. Az uniós hivatal jelentése szerint az akkor még Tiborcz István tulajdonában lévő céghez kötődő közbeszerzések közül a vizsgált 35 projekt mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, de az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
