– Azt mondta polgármester úr, hogy segít lakásügyben, ha nincs semmi, ami miatt jogilag belém köthetnek. Márpedig nincs. Ha pedig mégis van, akkor jöjjön ide a polgármester, és mondja el, hogy miért nem akar az önkormányzat szerződést kötni velem, akinek nincs lakbértartozása, nincs rám panasz, de van négy gyermekem. Szeretném, ha ezt megindokolnák – mondta Baranyi Nikolett a kőbányai képviselő-testület tegnapi ülésén, ahol többen megjelentek a Bihari utcai szociális bérház lakói közül. A négygyermekes anyának is mennie kell ugyanis az ingatlanból, miután az önkormányzati bérház – a korábbi, 700 milliós felújítás ellenére – életveszélyessé vált.
Cserelakást azonban nem ajánlottak fel Baranyi Nikolettnek. Ráadásul elmondása szerint a Bihari utcai lakók közül is voltak olyanok, akik kaptak lakást, ráadásul gyermektelenek. Nekik is határozott idejű szerződésük volt, akárcsak neki. Az asszony nem érti, milyen szempontok alapján dőlhetett ez el.
A lakók panaszait és kérdéseit Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere már nem hallhatta. Az érintettek felszólalásakor elmenekült az ülésteremből a fideszes képviselőkkel együtt. A Város Mindenkié lakhatással foglalkozó civil csoport aktivistája, Misetics Bálint elmondta, többszöri próbálkozásra sem adott az önkormányzat lehetőséget az érintetteknek, hogy feltegyék kérdéseiket. Előtte a fideszes többségű képviselő-testület elutasította, hogy napirendre vegye a helyi LMP-s képviselő, Tóth Balázs által benyújtott javaslatot, ami a Bihari és Hős utcai önkormányzati lakások lakóinak helyzetét rendezte volna.
Dávid Károlyné tartósan beteg, 63 éves, 1997 óta lakik a házban, most albérletbe kell mennie a férjével. Ezt tudja tenni a négy gyerekkel Baranyi Nikolett is. 120-130 ezer forint körül van egy lakás bérleti díja, ehhez jön még a rezsi. Már ő is szembesült azzal a problémával, hogy nem sokan akarnak lakást bérbe adni egy négygyermekes anyának.
Egyébként az önkormányzati lakás sem volt olcsó, ott több mint 90 ezret fizetett rezsivel együtt.
Helyzetét az is megnehezítette, hogy amikor a polgármester fogadta, azt a választ kapta tőle: egymillió forintnak kell lennie a számláján, ami biztosítja a felújítást. A felújítást vállalta volna, de az egymillió forintot nem tudta egy összegben letenni.
A Bihari utcai bérházban hetven önkormányzati bérlakás van, felújítására több mint 700 milliót költöttek 2005 és 2011 között, azonban az épület életveszélyes állapota miatt most mégis ki kell költöztetni a lakókat. Tóth Balázs, az LMP kőbányai önkormányzati képviselője nem tartja kizártnak, hogy más megfontolás is áll a háttérben.
– Beérkeztek az önkormányzathoz a Népliget teljes felújításáról szóló tervek. Tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztésekről beszélünk.
Már jelentkeztek befektetők, akik szeretnének 160 ezer négyzetméter irodát és több száz lakást megvalósítani a környéken, és a fejlesztésnek útban lenne a Bihari utca 8.
Rosszul költötték el a felújítására szánt 700 milliós keretet, de én nem vagyok meggyőződve róla, hogy le kell bontani. Ennyi önkormányzati lakás elvesztését a mai világban nem engedhetjük meg magunknak – mondta a képviselő.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője is foglalkozik az üggyel, ott volt az ülésen is. Azt mondta lapunknak: lenne forrás a költségvetésben állami bérlakásprogramra. – Csak politikai akarat kérdése, hogy ez megvalósuljon – vélekedik a képviselő. Az LMP terveinek anyagi fedezetéről azt mondta:
a csok programjában a rendelkezésre álló forrás 135 milliárd forint, de csak 80 milliárdot használt fel belőle a kormányzat.
– A kormánypárt azzal vádol minket, hogy az LMP eltörölné a csokot. Nem tervezi ezt az LMP, viszont jóval igazságosabbá tenné a támogatást. 35-40 százalékát költenénk bérlakások építésére és felújítására. Körülbelül 10 ezer bérlakást lehetne belőle létesíteni – fejtette ki.
Szabó Krisztián jegyző nem futott a városvezetővel, sőt válaszolt is kérdésekre. Elmondta: az önkormányzat tulajdonosként mérlegelheti, kinek ad lakást. Azt is mondta:
bizottság dönt a lakásokról, és ő nem tudhatja, hogy a döntéseket hozó bizottság tagjai miért úgy szavaztak, ahogy.
Az önkormányzat lakásrendelete egyébként nem tartalmazza az odaítélés szempontjait, kivéve, hogy szociális alapon nem kaphat lakást, akinek lakástulajdona, használati joga vagy a meghatározottnál nagyobb vagyona van. A rendelet szövegéből nem következik, hogy előnyben lenne például az a pályázó, aki nagycsaládos, egyedülálló szülő, nyugdíjas vagy tartósan beteg.
Patay-Papp Judit helyi MSZP-s képviselő nem tartja túl precíznek a rendeletet. Nincs részletezve, mi alapján, hogyan dönt a bizottság a szociális lakások odaítéléséről. Vannak önkormányzatok, ahol mindez pontosan meg van határozva, és pontrendszer alapján döntenek.
