Nyakig ülünk a korrupcióban, felvázolták terveiket a pártok

Jutalom a korrupció feltárásában segédkezőknek, bejelentővédelem, nyomozati alku – az ellenzéki pártok ígéretei a korrupció megfékezésére.

R. Kiss Kornélia
2018. 03. 09. 17:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre hátrébb csúszik Magyarország a korrupciós rangsorokban, miközben a szakértők és az ellenzéki politikusok szerint is rendszerszintűvé válik a korrupció. A Civitas intézet most megjelenő fekete könyve a 2010–2018 közötti időszak 106 korrupciós esetét foglalja össze, és a korrupcióról szólt a gazdaságkutató intézet pénteki szakpolitikai konferenciája is.

A Transparency International szakértők és üzletemberek megkérdezésével készülő korrupcióérzékelési indexe alapján sokat romlott a helyzet az országban. 2016-ban az 57., 2017-ben 180 országból a 67. volt hazánk a rangsorban. Az uniós országok közül csak Bulgáriát sikerült megelőzni, míg a szintén posztszocialista Lengyelország például a 36. helyen áll. A Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós az előadásában emlékeztetett 2008-ra, amikor drasztikus romlás következett be, Magyarország akkor csúszott vissza a 39.-ről a 47. helyre. Varga Mihály fideszes pénzügyminiszter akkor a Transparency eredményére hivatkozva lemondásra szólította fel a szocialista Veres Jánost, mondván, hogy siralmas az ország helyzete. Azóta húsz helyet rontott Magyarország.

A Fidesz–KDNP szokás szerint nem képviseltette magát a Civitas intézet konferenciáján, az ellenzéki pártok viszont elfogadták a meghívást. Mindegyikük programjában szerepel a korrupció kezelése, még akkor is, ha azzal nem feltétlenül könnyű megszólítani a választókat. Erről már a politikusok vitája előtt, a szakemberek előadásaiban is szó esett. Romhányi Balázs, a civil kezdeményezésre alapított Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője szerint már az ország költségvetése sem vált ki közérdeklődést, és a média sem igazán lát lehetőséget a témában, pedig szerinte átlátható büdzsé nélkül nem lehetséges a korrupció visszaszorítása. A gazdasági elemző abszurd példákat hozott fel a fegyelem hiányára: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amely az összes állami iskola üzemeltetőjeként a legnagyobb alkalmazó volt az országban, három éven át, 2016-ig egyáltalán nem volt beszámolója, így nem volt kideríthető, hogyan használta fel a rá bízott közpénzt. A parlament pedig „lemondott költségvetési jogairól”, a kormány gyakorlatilag bármit megtehet. Romhányi példaként említette, hogy a kormány friss ígérete szerint minden háztartás 12 ezer forintos rezsitámogatást kap, ami az ő számításai szerint 50 milliárd forint, miközben a választás előtt már össze sem ül a parlament, hogy jóváhagyjon bármilyen kiadást. Rezsitámogatásról viszont szó sem volt korábban a költségvetésben. – Ezek szerint nem csak rezsitámogatásra, de bármire el lehetne költeni ezt az összeget. A kormány a költségvetést saját belügyének tekinti – mondta Romhányi, aki szerint már önmagában az is lehetetlen helyzet, hogy a parlamenti képviselőknek három munkanapot adtak a több száz oldalas költségvetési törvény áttanulmányozására és módosító javaslatok benyújtására.

Mindez talán tényleg nem éri el sok választópolgár ingerküszöbét – a DK-s Ráczné Földi Judit szerint inkább az egészségügy és az oktatás témájával szólíthatók meg a választók, mint korrupciós ügyekkel. Erről azonban megoszlanak a vélemények. Hadházy Ákos (LMP) részben a korrupciós ügyeknek tulajdonítja a kormánypártok hódmezővásárhelyi kudarcát is. Bárány Balázs (MSZP) pedig úgy véli: a politikusokat jobban utálják az emberek, mint bárkit az országban, mert az egyes korrupciós ügyek az egész politikai rendszerre vetülnek. A megtisztulás szerinte ilyen módon a politikai elit pártoktól független érdeke is lenne.

Szilágyi György jobbikos képviselő szerint pártja már régen elkezdte a szigorítást, mégpedig saját magán: politikusai negyedik éve nemcsak a saját vagyonnyilatkozatukat hozzák nyilvánosságra digitális, kereshető formában, hanem a velük egy háztartásban élőkét is. A vagyonnyilatkozatok kapcsán kitért arra is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, KDNP-s képviselőnek például nem lehetett a vagyonnyilatkozata alapján pénze azokra a svédországi vadászatokra sem, amelyekről a Magyar Nemet számolt be pénteken, tehát valaki más finanszírozhatta a politikusnak. A láthatóan nem működő és ezért értelmét vesztett vagyonnyilatkozati rendszerhez minden ellenzéki párt hozzányúlna, a Jobbik szabályos, adóhatóság által lefolytatott vagyonosodási vizsgálatra kötelezné a képviselőket a ciklus elején és végén is. Pataki Márton (Együtt) és Bárány Balázs (MSZP) is jelezte: pártjuk minimum okirati bizonyításhoz kötné a jelenleg „bemondás” alapján működő rendszert.

Szóba került a konferencián az is, hogy a korrupció nyilván nem csak a politikusokat érintheti, átszövi a társadalmat, szélesebb körben is fel kellene lépni ellene. Gönczi Gergely (Momentum) arról beszélt: a felmérések szerint a magyarok 99 százaléka problémának tartja a korrupciót, ám 70-80 százalékuk nem tenne bejelentést ilyen esetben. A fiataloknál viszont mások az arányok, a 18–29 évesek 85 százaléka szerint nem lehet eltűrni a korrupciót, kétharmaduk bejelentést is tenne. A Momentum ezért bevezetné a bejelentő védelmét. Hadházy Ákos (LMP) is úgy véli: a korrupcióban érintett köztisztviselőknek nyomozati alkut lenne érdemes ajánlani, Szilágyi György (Jobbik) pártja pedig ezenkívül feltárói-segítői díjat vezetne be – azoknak adná, akik a korrupciós bűncselekményben nem voltak érintettek, viszont segítettek feltárni.

Több politikus is rámutatott: az átláthatóság és a szabályos működés akkor sem garantált, ha megvan a szükséges szabályozás. Hadházy Ákos például arra hívta fel a figyelmet, hogy törvény szerint közzé kellene tenni a közpénzt érintő, ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseket az interneten, ahhoz azonban az égvilágon semmi szankció nem kapcsolódik, így az érintett szervek és intézmények sokszor nem teljesítik ezt a kötelességet. Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja pedig arra emlékeztetett: pártja adatigénylési perében már kúriai ítélet is született arról, hogy a taotámogatást közpénznek kell tekinteni, de a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány mégsem adja ki az adatokat azzal kapcsolatban, mire költötték a nekik jutó 14 milliárd forintot. A politikus elmondása szerint feljelentette a vállalkozót emiatt, ám Mészáros Lőrincet ez sem érdekli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.