Nyakig ülünk a korrupcióban, felvázolták terveiket a pártok

Jutalom a korrupció feltárásában segédkezőknek, bejelentővédelem, nyomozati alku – az ellenzéki pártok ígéretei a korrupció megfékezésére.

Egyre hátrébb csúszik Magyarország a korrupciós rangsorokban, miközben a szakértők és az ellenzéki politikusok szerint is rendszerszintűvé válik a korrupció. A Civitas intézet most megjelenő fekete könyve a 2010–2018 közötti időszak 106 korrupciós esetét foglalja össze, és a korrupcióról szólt a gazdaságkutató intézet pénteki szakpolitikai konferenciája is.

A Transparency International szakértők és üzletemberek megkérdezésével készülő korrupcióérzékelési indexe alapján sokat romlott a helyzet az országban. 2016-ban az 57., 2017-ben 180 országból a 67. volt hazánk a rangsorban. Az uniós országok közül csak Bulgáriát sikerült megelőzni, míg a szintén posztszocialista Lengyelország például a 36. helyen áll. A Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós az előadásában emlékeztetett 2008-ra, amikor drasztikus romlás következett be, Magyarország akkor csúszott vissza a 39.-ről a 47. helyre. Varga Mihály fideszes pénzügyminiszter akkor a Transparency eredményére hivatkozva lemondásra szólította fel a szocialista Veres Jánost, mondván, hogy siralmas az ország helyzete. Azóta húsz helyet rontott Magyarország.

A Fidesz–KDNP szokás szerint nem képviseltette magát a Civitas intézet konferenciáján, az ellenzéki pártok viszont elfogadták a meghívást. Mindegyikük programjában szerepel a korrupció kezelése, még akkor is, ha azzal nem feltétlenül könnyű megszólítani a választókat. Erről már a politikusok vitája előtt, a szakemberek előadásaiban is szó esett. Romhányi Balázs, a civil kezdeményezésre alapított Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője szerint már az ország költségvetése sem vált ki közérdeklődést, és a média sem igazán lát lehetőséget a témában, pedig szerinte átlátható büdzsé nélkül nem lehetséges a korrupció visszaszorítása. A gazdasági elemző abszurd példákat hozott fel a fegyelem hiányára: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amely az összes állami iskola üzemeltetőjeként a legnagyobb alkalmazó volt az országban, három éven át, 2016-ig egyáltalán nem volt beszámolója, így nem volt kideríthető, hogyan használta fel a rá bízott közpénzt. A parlament pedig „lemondott költségvetési jogairól”, a kormány gyakorlatilag bármit megtehet. Romhányi példaként említette, hogy a kormány friss ígérete szerint minden háztartás 12 ezer forintos rezsitámogatást kap, ami az ő számításai szerint 50 milliárd forint, miközben a választás előtt már össze sem ül a parlament, hogy jóváhagyjon bármilyen kiadást. Rezsitámogatásról viszont szó sem volt korábban a költségvetésben. – Ezek szerint nem csak rezsitámogatásra, de bármire el lehetne költeni ezt az összeget. A kormány a költségvetést saját belügyének tekinti – mondta Romhányi, aki szerint már önmagában az is lehetetlen helyzet, hogy a parlamenti képviselőknek három munkanapot adtak a több száz oldalas költségvetési törvény áttanulmányozására és módosító javaslatok benyújtására.

Mindez talán tényleg nem éri el sok választópolgár ingerküszöbét – a DK-s Ráczné Földi Judit szerint inkább az egészségügy és az oktatás témájával szólíthatók meg a választók, mint korrupciós ügyekkel. Erről azonban megoszlanak a vélemények. Hadházy Ákos (LMP) részben a korrupciós ügyeknek tulajdonítja a kormánypártok hódmezővásárhelyi kudarcát is. Bárány Balázs (MSZP) pedig úgy véli: a politikusokat jobban utálják az emberek, mint bárkit az országban, mert az egyes korrupciós ügyek az egész politikai rendszerre vetülnek. A megtisztulás szerinte ilyen módon a politikai elit pártoktól független érdeke is lenne.

Szilágyi György jobbikos képviselő szerint pártja már régen elkezdte a szigorítást, mégpedig saját magán: politikusai negyedik éve nemcsak a saját vagyonnyilatkozatukat hozzák nyilvánosságra digitális, kereshető formában, hanem a velük egy háztartásban élőkét is. A vagyonnyilatkozatok kapcsán kitért arra is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, KDNP-s képviselőnek például nem lehetett a vagyonnyilatkozata alapján pénze azokra a svédországi vadászatokra sem, amelyekről a Magyar Nemet számolt be pénteken, tehát valaki más finanszírozhatta a politikusnak. A láthatóan nem működő és ezért értelmét vesztett vagyonnyilatkozati rendszerhez minden ellenzéki párt hozzányúlna, a Jobbik szabályos, adóhatóság által lefolytatott vagyonosodási vizsgálatra kötelezné a képviselőket a ciklus elején és végén is. Pataki Márton (Együtt) és Bárány Balázs (MSZP) is jelezte: pártjuk minimum okirati bizonyításhoz kötné a jelenleg „bemondás” alapján működő rendszert.

Szóba került a konferencián az is, hogy a korrupció nyilván nem csak a politikusokat érintheti, átszövi a társadalmat, szélesebb körben is fel kellene lépni ellene. Gönczi Gergely (Momentum) arról beszélt: a felmérések szerint a magyarok 99 százaléka problémának tartja a korrupciót, ám 70-80 százalékuk nem tenne bejelentést ilyen esetben. A fiataloknál viszont mások az arányok, a 18–29 évesek 85 százaléka szerint nem lehet eltűrni a korrupciót, kétharmaduk bejelentést is tenne. A Momentum ezért bevezetné a bejelentő védelmét. Hadházy Ákos (LMP) is úgy véli: a korrupcióban érintett köztisztviselőknek nyomozati alkut lenne érdemes ajánlani, Szilágyi György (Jobbik) pártja pedig ezenkívül feltárói-segítői díjat vezetne be – azoknak adná, akik a korrupciós bűncselekményben nem voltak érintettek, viszont segítettek feltárni.

Több politikus is rámutatott: az átláthatóság és a szabályos működés akkor sem garantált, ha megvan a szükséges szabályozás. Hadházy Ákos például arra hívta fel a figyelmet, hogy törvény szerint közzé kellene tenni a közpénzt érintő, ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződéseket az interneten, ahhoz azonban az égvilágon semmi szankció nem kapcsolódik, így az érintett szervek és intézmények sokszor nem teljesítik ezt a kötelességet. Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja pedig arra emlékeztetett: pártja adatigénylési perében már kúriai ítélet is született arról, hogy a taotámogatást közpénznek kell tekinteni, de a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány mégsem adja ki az adatokat azzal kapcsolatban, mire költötték a nekik jutó 14 milliárd forintot. A politikus elmondása szerint feljelentette a vállalkozót emiatt, ám Mészáros Lőrincet ez sem érdekli.