Vona Gábor a vitában úgy fogalmazott, csökkenteni kell a diákok túlterheltségét, hogy ne stresszként éljék meg az oktatást, hanem örömként. A Jobbik elnöke szerint szükség lenne a pedagógusi óraszámok, illetve az osztálylétszámok csökkentésére és a tananyag életkorhoz való igazítására. Hozzátette: a szakmát is meg kell tisztelnie a politikának azzal, hogy meghallgatja. Ezen felül Vona Gábor is megemlítette, béremelésre van szükség a pedagógusoknál, legalább a diplomás átlagbér szintjéig, ami nem végcél, hanem sürgős intézkedés. Szólt az úgynevezett „gamification”-ről, egy olyan oktatási módszerről, ami játékokon keresztül tanítja a gyerekeket.
A vitán főként Karácsony Gergely és Vona Gábor kóstolgatták egymást. Karácsony azt vetette Vona szemére, hogy a Fidesz a Jobbik korábbi oktatási programját valósította meg. Vona azzal vágott vissza hatalmas tetszést aratva: ő egy párton belül változott, Karácsony ezt több párton át tette. Karácsony viszont azzal védekezett: ő nem párthű, hanem elvhű, majd számon kérte a Jobbik álláspontját több kérdésben. Vona elmondta, a tankönyvpiacot felszabadítanák, a hit- és erkölcstant megtartanák, úgy, hogy az ne legyen a politika eszköze, míg a tankötelezettséget 17 évre emelnék.
Vita alakult ki arról is, milyen módon lehetne elérni a társadalmi integrációt. Karácsony szerint a jó és hátrányos hátterű gyerekeket együtt kell oktatni. Vona Gábor úgy látta, a társadalmi integráció szent cél, de nem eszköz, ehhez szerinte használható a differenciálás módszere. A Fidesz plakátjaira utalva megjegyezte: ha ennyire tudunk vitatkozni, talán mégsem akarjuk együtt lebontani a kerítést.
A miniszterelnök-jelölti vitára egyébként nemcsak a sajtó volt kiemelten kíváncsi, hanem számtalan fiatal is, így telt ház előtt fejthették ki álláspontjukat a politikusok.
