Nem tudnak annyira szidni minket, mint amennyire mi szeretjük a nemzetünket, és ezt semmiféle pártpolitikai lépés nem tudja befolyásolni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Benke Csaba, a Székelyek Világszövetségének alapítója a határon túli magyarok szavazati jogáról kialakult belpolitikai vitáról. Mint ismert, a Demokratikus Koalíció a hétvégén tette közzé azt a Kolozsváron forgatott videóját, amin helyi magyarok arról beszélnek, hogy egytől egyig Orbán Viktorra fognak szavazni. A DK azzal kampányol, hogy el kell venni a határon túliak szavazati jogát, mellette pedig szóvá teszik, hogy a kivándorolt magyarok nem szavazhatnak kényelmesen levélben.
Benke szerint sok székely támogatná azt, hogy a külföldön élő, és magyarországi lakcímmel rendelkezők is szavazhassanak ugyanúgy, mint ők. – Ez rendezné a konfliktusokat az anyaországi magyarság és a külhoni magyarság között, mert nem az a cél, hogy egymást piszkáljuk és megegyük, hanem az, hogy nemzettestvérként tudjunk egymáshoz viszonyulni – mondta Benke. Ő azért ért egyet a szavazati joggal, mert így olyan politikusokat támogathatnak, akik kiállnak a székely autonómiatörekvések mellett.
– A felvétel helyénvaló – mondta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, mikor a Kolozsváron forgatott kampányvideójukról kérdezték. Gyurcsány szerint el kell venni a határon túli magyarok szavazati jogát, hogy olyan ember ne szóljon bele a magyar belügyekbe, aki nem Magyarországon él. A DK korábban többször hangsúlyozta, hogy a Fidesz érdeke volt a szavazati jogok biztosítása, 2014-ben 90 százalék feletti eredményt kapott a Fidesz a határon túli szavazóktól.
A felvétellel nem a határon túliak magyarságát akarják megkérdőjelezni, és nem gyűlöletet akartak kelteni – bizonygatta Gyurcsány –, de a reakciók alapján még megfontolják, hogy a videóval átléptek-e valamilyen határt.
– Gyurcsány Ferenc azt a gyűlöletkampányt folytatja, amit Orbán Viktor is. Előbbi a baloldaliakat hergeli a határon túliak ellen, a miniszterelnök pedig a határon túliakat a magyar ellenzék ellen – mondta a Magyar Nemzetnek Szávay István, a Jobbik képviselője. A politikus szerint a DK kampánya azért is elfogadhatatlan, mert „Gyurcsány Ferenc pontosan tudja, hogy szerzett jogokat nem lehet elvenni” az állampolgároktól. Gyurcsány csupán egy frontot keresett Orbánnal, ahol kettejük álláspontja feszülhet egymásnak, mert a határon túliak szavazati jogát a többi baloldali párt is elismeri – tette hozzá Szávay. Tragikusnak tartaná, ha a választást valóban a határon túliak révén kapott mandátum döntené el a Fidesz javára. Szávay attól tart, hogy az Orbán és Gyurcsány által mesterségesen keltett törésvonalak mentén kibékíthetetlen ellentétek alakulnak ki a magyarok között.
– Az általunk vállalt új nemzetpolitika nem tesz különbséget, ugyanolyan fontosnak tartja akár az Angliába kivándorolt magyar családok támogatását, ottani magyar iskolák és kulturális intézmények működtetését, mint a határon túli magyarok esetében – mondta lapunknak Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Tapasztalata szerint ha a kivándorolt magyarokat kérdezné valaki, a legtöbben az ellenzék támogatásáról beszélnének, de Ujhelyi hozzátette, hogy soha nem készítene hasonló videót. Az MSZP részéről Budai Bernadett általánosságban elmondta, hogy minden olyan kampányt elutasítanak, ami politikai gyűlöletkeltésre alkalmas.
– Nagyon károsnak tartjuk, hogy Gyurcsány Ferenc szavazati jogot akar elvonni bárkitől is – mondta lapunk kérdésére Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője. A DK kampánya szerinte gyűlölködést vált ki magyar és magyar között. Hozzátette azt is, nem helyes egy pártnak azt számítgatnia, hogy gyűlöletkampánnyal tud-e egy-két további mandátumot szerezni, ami megosztja a magyarokat. Kanász-Nagy hangsúlyozta, hogy az LMP kiállt a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett, illetve elfogadják a határon túliak választási jogát. – A XXI. században a jogok kiterjesztése, nem megvonása a helyénvaló, ezért szeretnénk 16 évre módosítani a választói korhatárt – mondta a szóvivő.
Március 31-éig regisztrálhatnak a választásra a határon túli magyarok. Eddig közel négyszázezren jelezték részvételi szándékukat, ami kétszerese a 2014-ben regisztráltaknak. Előzetes kalkulációk szerint legalább kettő, de akár három parlamenti képviselői mandátum sorsáról is dönthetnek a határon túliak.