A politikus a Jobbik kapcsán reményét fejezte ki, hogy Vona Gábor elnökkel sikerülni fog a párt középre pozicionálása, hiszen az országnak egy centrista kormánypártra lenne szüksége, mint amilyen az Antall-kormányban is volt. Szerinte ugyanis az első szabadon választott magyar kabinet – a közvélekedéssel és a sajtó dezinformációjával ellentétben – nem jobboldali, hanem centrista nemzeti-liberális kormány volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általa kívánatosnak tartott, centrista irányt az LMP-ben lehet felfedezni.
Jeszenszky Géza elismerően nyilatkozott az újabb generációt képviselő Momentumról is, amelynek segített is külpolitikai programja megalkotásában. – Agilis és szakmailag felkészült fiatalok, akikre akkor is nagy jövő vár, ha nem most jutnak be a parlamentbe, hanem később, adott esetben más politikai alakulat színeiben – mondta.
A magyar diplomácia egykori vezetője Gyurcsány Ferenc uszítását a határon túli magyarok ellen megbocsáthatatlannak tartja. Azt azonban elismerte, hogy a külföldön élő magyarok között magyarországi lakcím megléte alapján különbséget tevő választójogi törvény rossz, hiszen Izlandon például egy Erdélyből odaköltöző magyar szavazhat levélben, egy magyarországinak viszont valamelyik nagykövetségre vagy konzulátusra kéne repülnie. Megjegyezte azt is, hogy az afrikai kereskedőházak költségének töredékéből fenn lehetne tartani egy nagykövetséget Izlandon, ahová egyre több magyar települ, így az igény is nő.
A volt külügyminiszter annak ellenére aggályosnak tartja a Soros György elleni gyűlöletkampányt, hogy a pénzember az MDF-kormánnyal szemben igaztalanul ellenséges magatartást tanúsított, rossz hírét keltve. A kommunista rendszer lebontásában azonban sokat segített az alapítványával. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy Donald Trump amerikai elnök a CEU elleni intézkedéseket egy amerikai intézmény elleni támadásként értelmezte, függetlenül attól, hogy Soros egyértelműen Trump ellen kampányolt.
Az EU-tól és az USA-tól egyaránt távolodó, keleti, despotikus mintákat csodáló orbáni politikát azért is tartja különösen tragikusnak Jeszenszky Géza, mert a rendszerváltáskor az Antall-kormány volt a térség leginkább atlantista elkötelezettségű országa. A jólétet a Nyugattal való szoros kötődés hozhatja el. Hozzátette, természetesen nem elítélendő a keleti nyitás mint tendencia, a volt szovjet utódállamokkal való legfelső szintű kapcsolatépítés motorjaként ő maga is sokat tett ezért. Ugyanakkor helyükön érdemes kezelni a kapcsolatokat, amihez azonban megfelelően képzett külügyi szakapparátusra lenne szükség.
