Beavatkozásra lesz szükség Garén

A Baranya Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek kell elvégeznie a Hidason, illetve Garén található szennyezett területek kármentesítését. Ez azonban állami beavatkozás nélkül lehetetlennek tűnik, mert a vegyiművek 2007-ben csődbe ment, a felszámolása azóta is tart.

A földből kiemelt utolsó hat hordó a telepen 2001 őszén Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

Vélhetően állami beavatkozásra is szükség van a Hidason, illetve Garén található szennyezett területek kármentesítéséhez – derült ki a Greenpeace, az illetékes kormányhivatal és az egykori tulajdonos Budapesti Vegyiművek Zrt. (BVM) felszámolóbiztosának nyilatkozataiból.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyésze lapunknak elmondta: a BVM 2007-ben ment csődbe, felszámolása azóta is tart. Ez pedig azért aggasztó, mert Baranya megyében a mai napig szennyeznek az egykori BVM telepei. A zöldszervezet szerint a felelősség vélhetően az államé, illetve a felszámolóé lesz a kármentesítésben.

A Baranya Megyei Kormányhivatal közlése szerint a Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek kell elvégeznie a Hidason, illetve Garén található szennyezett területek kármentesítését.

Börcsök Sándor, a BVM felszámolóbiztosa megkeresésünkre közölte: már keresik a megoldást a problémára, tudomása szerint a területen a kárfelmérés zajlik. Amint új és pontos adatok keletkeznek a szennyezés mértékéről, kidolgozhatják a beavatkozási tervet, amelyből az is kiderül, mekkora erőforrásra van szükség a munkákhoz. Azonban azt is meg kell állapítani, hogy a szennyezések idején éppen ki volt a tulajdonos a területen, mennyi kárt okoztak az állami tulajdonlás idején és a magánosítást követően. Ez alapján dönthető el, hogy pontosan mekkora a felelőssége az államnak, illetve a későbbi magáncégnek.

A földből kiemelt utolsó hat hordó a telepen 2001 őszén
Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc

A BVM egykori hidasi gyártelepéről még az 1980-as években szállítottak Garéra mérgező vegyi anyagokat. Hatvankétezer darab kétszáz literes, tetraklór-benzol-származékot tartalmazó vashordót helyeztek el a Garétól mintegy két kilométerre fekvő lerakóban.

A sérült vashordókból a tetraklór-benzol a levegőbe, a talajba és a talajvízbe szivárgott, veszélyeztetve a veszélyeshulladék-tárolótól kétszáz méterre folyó Bosta-patakot. A hordókat azóta elszállították, de a helyszínen a mai napig ott maradt a klórozott benzollal szennyezett háromezer tonnányi talaj. A 2015-ös vizsgálati jegyzőkönyv szerint a talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28-ezerszerese a normál határértéknek. A talajvízben a májkárosító triklór-benzol koncentrációja a normál határérték több mint 12-ezerszerese, a rákkeltő kockázatú tetraklór-benzolé pedig több mint négy és fél ezerszerese.

A Budapesti Vegyiművek hidasi gyártelepe is erősen szennyezett. A gyártás során mintegy 16 ezer tonna tetraklór-benzol-származék keletkezett, amelyet átmenetileg a telep mellett, kétszáz literes vashordókban tároltak. A vashordók egy része megsérült, a vegyi anyagok a talajba szivárogtak.

A Greenpeace által kiperelt dokumentumok szerint 1994-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a BVM-et a garéi veszélyes hulladékkal szennyezett talaj- és talajvíz ártalmatlanítására, és 2002 márciusában Hidason is elrendelték a szennyezett talajvíz, két évvel később pedig a talaj megtisztítását. Az előbbit 2010. december 31-ig, az utóbbit pedig 2007. október 31-ig kellett volna befejezni.