Annak ellenére, hogy magyar politikusokra nem talált terhelő bizonyítékokat az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (Serious Fraud Office, SFO), a magyar hatóságok folytatják a 4-es metró MSZP–SZDSZ-kormányok idején zajlott beruházása, illetve az Alstom-metrókocsik korrupciógyanús beszerzése kapcsán indított nyomozást.
Az SFO kilencévi vizsgálat után minimális eredménnyel fejezte be a Magyarországot is érintő, a francia járműgyártó Alstom-csoporthoz kapcsolódó vizsgálatot.

Fotó: Bach Máté
A britek nagyszabású – harminc országra, köztük hazánkra is kiterjedő – nyomozást indítottak, miután svájci hatóságok jelezték, hogy az Alstom brit leányvállalatán keresztül kenőpénzek folynak át, politikusokat vesztegethetnek meg számukra kedvező szerződések nyélbeütése érdekében.
A brit vizsgálat végül azzal zárult, hogy mindössze egy litvániai ügyben találtak bizonyítékokat kormányhivatalnokok lefizetésére. Az SFO szerint magyar politikusokra sincs terhelő bizonyíték, miközben két éve a brit hatóság négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak meg nem nevezett BKV-tisztviselőknek, illetve közvetítőknek azért, hogy Budapest francia szerelvényeket vásároljon.
A metrókocsik beszerzésével összefüggésben hazánkban azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket, ami a szervezet szerint jelentős vagyoni hátrányt okozott.
Az új városvezetés és a számvevőszék feljelentést tett, majd 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. A hatóság 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, egyikük, Terner Géza ellen – aki Izraelben bujkálhat – pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ami jelenleg is érvényben van.
A KNYF legfrissebb tájékoztatása szerint napjainkig hat személyt hallgattak ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés gyanújával. A terheltek egyike sem közszereplő, s mindannyian szabadlábon védekezhetnek. A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a nyomozás már csak március végéig tarthat, mivel az első gyanúsítástól számítva akkor telik le a két és fél év.