– A Magyar falu program már 2019-ben 150 milliárd forint támogatást kap, amelyből 75 milliárdot pályázati úton tesznek elérhetővé az ötezer fősnél kisebb népességű települések számára. A közszolgáltatások színvonalának emelését és a falusi életminőség színvonalának emelését 18 támogatott célterület foglalja magába: 16-nak az önkormányzatok, kettőnek pedig az egyházak a kedvezményezettjei. A ma elsőként megnyíló, a közösségi terek fejlesztéséről, hasznosításáról szóló két pályázatból egy-egy érinti a településeket, illetve az egyházi közösségeket – mondta el a Magyar Nemzetnek Gyopáros Alpár.
A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hozzátette: az egyházi közösségi terek megújítására hétmilliárd, az önkormányzati fejlesztésekre hatmilliárd forint áll rendelkezésre. A fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a kiírás célja a vidéki településeken nagy számban megürült parókiák, plébániák, volt egyházi iskolaépületek, illetve működő, de korszerűtlen önkormányzati ingatlanok hasznosítása, élettel való megtöltése.
Kiemelte: nem pusztán ingatlanfejlesztésről van szó – amire 15 millió forint áll rendelkezésre pályázatonként –, hanem emellé jár még ötmillió forint, hogy egy éven keresztül programokat szervezzenek a megújuló közösségi épületekben. Ez működésre és eszközbeszerzésre fordítható. – Ezek mellett még egy közösségszervező személy járulékokkal számolt bértömegére lehet pályázni egy évre hárommillió forint erejéig.
Összesen 23 millió forintot kaphat egy-egy helyi egyházközösség vagy önkormányzat – tette hozzá a kormánypárti politikus. A kiírásban való részvétel feltétele, hogy ötezer fő alatti település jelentkezzen, az egyházi épület esetében pedig kitétel, hogy az üres legyen.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Amennyiben egy településről az önkormányzat és valamely felekezet is pályázatot nyújt be, akkor a rendelkezésre álló keret erejéig az egyházi beadvány élvez előnyt az épület esetében már említett hasznosítatlanság miatt. A kormánybiztos szerint a megkülönböztetés nem okoz majd feszültséget, mert a pályázó kistelepülések esetében a polgármester és a helyi plébános, lelkész között élő kapcsolat van, adott esetben a polgármester akár tagja is az egyházközségnek, így a kommunikáció adott a felek között.