Nincs jobb mérés a felvételinél

Szinte minden évben felmerül, hogy a központi középiskolai felvételire elegendő-e a 45 perc tantárgyanként, illetve könnyűek vagy nehezek-e a feladatok. A lapunk által megkérdezett gyakorló pedagógusok véleménye megoszlik a kérdésről, de abban egyetértettek, hogy szükség van egy bizonyos nehézségi szintre, mert különben nem lehetne eldönteni, hogy egy-egy diáknak melyik iskolában van a helye.

2019. 02. 14. 7:20
null
Budapest, 2013. január 19. A fővárosi Budai Középiskola négyosztályos gimnáziumi évfolyamaira jelentkező diákok töltik ki az egységes írásbeli felvételi vizsga feladatlapjait 2013. január 19-én. Január 18-án megkezdődtek a középfokú beiskolázás központi írásbeli vizsgái. Országosan a 9. évfolyamra 59 300-an, a hat évfolyamos gimnáziumokba csaknem 6000-en, a nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig mintegy 4600-an jelentkeztek. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az országos középiskolai matematika írásbeli mindig nagy kihívást jelent a gyerekeknek, mert a megszerzett tudásukról komplex módon kell számot adni, de az idei feladatsor sem érhette váratlanul a felvételizőket, ezekre a feladatokra az iskolákban szisztematikusan felkészítik a tanulókat – mondta lapunknak Bertók Krisztina, a Debreceni Hatvani István Általános Iskola intézményvezetője, matematikatanár.

Ismertetése szerint az elmúlt évekhez hasonló összetételűek voltak a matematika feladatsorok. Mint mondta, a feladatok megoldásának sikerességét nagyban befolyásolja a gyerekek matematikai és szövegértési kompetenciája, valamint a problémamegoldó képességük, sőt még a helyes időbeosztás is.

Többek szerint a kevesebb stressz miatt lehetne kisebb tétje is a sikeres vizsgának
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Kérdésünkre, hogyan látja, elegendő volt-e az idő a feladatsor megírására, Bertók Krisztina elmondta, a saját nyolcadikos kisfiát tudja felhozni példának, aki ráadásul BTM-es, vagyis beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerek, és bár nem kapott tizenöt perc hosszabbítást az intézményben, ahova felvételizett, mégis meg tudta írni 45 perc alatt a feladatsort, nem panaszkodott az időhiányra.

Koncz Levente, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese, matematikatanár szerint megoszlanak a vélemények arról, elegendő-e a háromnegyed óra a feladatsor megírásához, de szükség van egy bizonyos nehézségi szintre, mert különben nem lehetne eldönteni, hogy egy-egy diáknak melyik iskolában van a helye.

– Azt is mérik ugyanis a felvételivel, hogy nyomás alatt milyen gyorsan tud dolgozni egy diák. Aki gyorsabban és eredményesebben képes rá, az valószínűleg alkalmasabb arra, hogy erősebb középiskolába kerüljön. Viszont azt is látni kell, hogy érzelmileg nagyon megterheli a családokat a középiskolai felvételi, ám szembe kell nézni azzal, hogy jobbat még nem találtak ki a mérésre.

Ha mindenkinek remekül sikerülne, akkor nem tudnának dönteni az iskolák. Az ideális persze az lenne, ha a jelenleginél kisebbek lennének a különbségek az egyes iskolák között, így kisebb lenne a tétje a sikeres felvételinek is – fejtette ki a szakember.

Kitért arra is, hogy túlságosan sokat sem érdemes gyakoroltatni a gyerekkel ezeket a feladatsorokat, mert akkor torz lehet a mérés, ami pedig azt eredményezheti, hogy a diák nem a szintjének megfelelő iskolába kerül.

Koncz Levente szólt arról is, hogy vannak szülők, akik a felvételi előtt egy hétre kiveszik a gyermeküket az iskolából, hogy a felvételire gyakoroljanak. Ezt azonban nem tartja helyesnek: a gyereknek tehetnek rosszat, ha nem a valódi képességeit méri a felvételi, és később emiatt kudarcok érhetik.

Mint mondta, egy másik kockázata is van annak, ha a szülők túl komolyan veszik a felvételit: a nagy tét agyonnyomhatja az ehhez nem szokott tanulót, aki aztán mélyen tudása alatt teljesít. – Mint mindenben, ebben is az arany középút javasolt. Érdemes gyakorolni, de nem kell túlzásba vinni – tette hozzá a szakember.

– A magyar nyelvi feladatsor hasonló volt az előző évekhez – hangsúlyozta Katonainé Pataki Katalin, a debreceni Szoboszlói Úti Általános Iskola magyartanára. A szövegértési, szövegalkotási és gondolkodási képességekről, valamint az íráskészségről kellett számot adni a gyerekeknek. Mint mondta, ezek megfeleltek az életkori sajátosságaiknak.

Szólt arról is, hogy az egyes feladatok gyors döntési és lényegkiemelő képességeket kívántak meg a diákoktól, a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismereteket kellett beépíteni a feladatok megoldásába a felvételizőknek.

– Nem a lexikális tudáson volt a hangsúly, hanem inkább készségeket mért a felvételi. Ilyen volt például az elhelyezés időrendben, a véleményalkotás, a következtetések levonása – fejtegette.

Kérdésünkre, elegendő volt-e a háromnegyed órás időkeret, a tanárnő elmondta: azoknak a diákoknak, akik gyakoroltak a vizsgára, elegendőnek kellett lennie.

Fülöp Katalin, az Óbudai Árpád Gimnázium magyartanára viszont úgy látja, hogy a két meglehetősen hosszú szövegértési feladat miatt, ami megterhelő volt a diákoknak, nem volt könnyű időben befejezni a vizsgát.

Hozzátette viszont, hogy a felvételi célja nyilván a szelektálás, ezért szükség van nehezebb feladatokra is, ám az is szempont lehetne, hogy a gyerekek nyugodtabb körülmények között írják meg a feladatsort.

Lapunk megkereste a felvételivel kapcsolatban az Oktatási Hivatalt is. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy a feladatlapok nehézségéről közvetlen visszajelzéseket nem kaptak.

A tanároktól, szülőktől a vizsgadolgozatok javításáról szintén alig érkezett kérdés vagy tisztázó szándékú érdeklődés. Ismertetésük szerint az összesített eredményekből jól kivehető, hogy a feladatsorok megfelelően teljesítik azt, amiért készültek, azaz jól szórnak (megfelelően tesznek különbséget a tanulók közt), így hatékonyan segítik a felvételiztető középiskolákat a felvételi rangsorok kialakításában.

Kedvezőnek látják, hogy a mindegyik évfolyamon elért átlagteljesítmények országos szinten egyenletes eloszlást mutatnak. Kiemelték, hogy a felvételi eljárás feladata, hogy a jelentkezőket szükség és az adott középiskola igénye esetén rangsorolja.

A rangsorolás nem képzelhető el – időben és minőségben – egy minden résztvevő által hibátlanul megoldható feladatsorral – vélekedik az Oktatási Hivatal.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.