Egy multinacionális cég beballag ide, és csettintésre tízmilliárdokat nyer

Olyan spanyol cég kapta meg az autópályára szánt 30 milliárdos keretösszeg közel 55 százalékát, amely valós tevékenységet nem vagy alig végzett – mondta Baranyi Sándor a Délmagyarországnak.

Meglepetésszerűen érkezett Magyarországra az a spanyol építőipari vállalkozás, amely a Szeviép és egy magyar cég konzorciumi partnere lett az M43-as építésekor – mondta a Délmagyarországnak adott interjújában Baranyi Sándor, a Szeviép egyik egykori vezetője. A spanyol cég az autópályára szánt 30 milliárdos keretösszeg közel 55 százalékát kapta meg, miközben valós tevékenységet nem vagy alig végzett. Baranyi Sándor mesélt az általa akkoriban megismert illegális pártfinanszírozási technikákról is.

Akkoriban a pártok politikai finanszírozása nem legálisan történt. A baloldalon ezt a nagy tenderek, infrastrukturális beruházások oldalszárnyán százalékos arányban oldották meg, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Medgyessy Péter alatt ezekből töltötték a pártkasszákat. Mi ezekhez a pártkasszákhoz nem kapcsolódtunk, mert kicsik voltunk, és szerintem nem is voltunk teljesen megbízhatóak a baloldalnak – mondta a Szeviép egykori vezetője.

Fotó: Délmagyarország

Baranyi Sándor hozzáfűzte: „Mi nem tudtunk nagy tendereket nyerni, ezért annyira nem voltunk érdekesek a politikának. A nagy tenderek esetében mi is tudtuk, hogy azokban be volt állítva az „alkotmányos költség”. Ezt láttam a szegedi villamostender esetében és az M43-asnál is, ahol a fővállalkozói eredményben volt feltüntetve ez a rész. Ez nem az a rész, amit irigyelt volna tőlük az ember, mert a cégeknek ezekkel a pénzekkel biztosan el kellett számolniuk az akkori politika felé. Már csak azért is így kellett lennie, mert a spanyol cég a Gyurcsány-kormány alatt Szeged környékén Ujhelyi István és Botka László nyomására nyert nagy értékű beruházást fővállalkozóként.

Egy magyar fővállalkozóval is azért álltunk össze, mert róluk tudtuk, hogy felsőbb politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. A csavar a történetben, hogy a spanyol cég az M43-as közel 30 milliárd forintos beruházási árának 55 százalékát nyerte el a konzorciumi megállapodás alapján. A nagy pénz tehát az Ujhelyi és Botka által nyomott spanyol multihoz ment, nem pedig a Szeviéphez. Nekem meggyőződésem, hogy abban a bizonyos magyar cégben pedig tulajdonos volt Puch László, a szocialista párt akkori pénztárnoka is. Láttam a beállított fővállalkozói költségeket, ami 5 százalék. Az állam bevállalt egy óriási bankgaranciát, de nyilvánvaló volt, hogy cserébe az 5-ből 3-4 százaléknyi pénzzel el kell számolni a politika felé.„

A rendszerváltás óta megfigyelhető volt, hogy a nagy tenderek, a nagy privatizációk külföldi cégekhez kötődtek, ennek nyilván az az oka, hogy nem volt pénz a gazdaságban, és nem volt magyar vállalkozói réteg – emlékezik Baranyi. Hozzátéve: Az ember él a feltételezéssel, hogy könnyebb volt a politikai döntéshozóknak megegyezni egy nemzetközi cég képviselőivel. Gondoljunk csak a Strabag-ügyre, amiből nem csak Magyarországon, de Európában is számtalan volt. Ez jól mutatja a korrajzot.

Az, hogy X. Y. politikus Ausztriában kap valamit, az sokkal kevésbé tetten érhető, mint ha Magyarországon lepaktál valamilyen vállalkozóval. A rendszerváltás után, főként az SZDSZ-kormányok alatt megfigyelhető volt, hogy a multinacionális cégek mellett nem lehetett labdába rúgni. Gyakorlatilag 1-2 milliárd forint fölött nem nyerhetett magyar cég – mondta Baranyi Sándor.

Úgy látja, a szegedi villamosprojekt ugyanolyan elhibázott volt megrendelői, azaz önkormányzati oldalról, mint a város mostani beruházásai, például a liget. Botka azért tartott vissza 500 milliót nagy csinnadrattával, mert a részteljesítésben határidőcsúszás történt. Csakhogy pont a város hibájából.

A Szeviép egykori vezetője szerint a konzorciumi partnereink jól jártak a Szeviép felszámolásával, mert piacot szerezhettek. Mások nyomott áron megvehették az eszközeinket és a követeléseinket, hozzájuthattak szakemberállományunkhoz. Tulajdonképpen a baloldal tett bennünket tönkre azzal, hogy visszatartották a pénzeinket, és az autópálya-építésnél a pótmunkáink igazolásait nem állították ki, így nem is számlázhattunk érte 2009-ben. Sőt, a külföldiek pótmunkáiért is mi álltunk helyt, és a spanyolok sem fizettek nekünk.

A teljes interjút IDE KATTINTVA olvashatják.