Ítélet előtt a Bunge-ügy

Ismét ítéletet hirdetnek jövő héten az amerikai kitiltási botrányt kiváltó, úgynevezett Bunge-perben. Az ügyben befolyással üzérkedéssel vádolt férfival szemben letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész, Tábor Viktor András pedig az utolsó szó jogán is tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

Az eljárás egyetlen terheltjét 2017 júniusában egyszer már elmarasztalták Fotó: Havran Zoltán

Szerdán hirdet megismételt elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék a Bunge-­botrány néven elhíresült büntetőperben, miután tegnap az ügy egyetlen vádlottjának, Tábor Viktor Andrásnak az utolsó szó jogán tett nyilatkozatával lezárult az eljárás bizonyítási szakasza. A férfi a per során tett korábbi nyilatkozataival egyezően állította, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

Korábban az ügyész vádbeszédében letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta az informatikai vállalkozóval szemben, akit 2016. június 7-én ugyanez a bíróság vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott. Ezt a verdiktet helyezte hatályon kívül a Szegedi Ítélőtábla, amelynek tanácsa a Fővárosi Törvényszéket utasította a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatására.

A vád szerint a férfi 2014 májusában saját – egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is dolgozó – cége rendezvényén azt állította az amerikai étolajgyártó, a Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak: kétmilliárd forintért hivatalos személyeknél eléri, hogy a termék áfája 27-ről öt százalékra csökkenjen, a vetélytársának számító Glencore áfa-visszaigénylését pedig visszatartsa az adóhatóság.

Az eljárás egyetlen terheltjét 2017 júniusában egyszer már elmarasztalták
Fotó: Havran Zoltán

Az ügyészség szerint Tábor ajánlata színlelt volt, ám a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott valós érdekeket képviselt, a megbízó pedig ismeretlen maradt az eljárásban. Az akkori ítélet indoklásában elhangzott: az ügyben egy magánszemély tett feljelentést egy olyan újságcikk alapján, ami nem is a korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy magyar kormánytisztviselőket, köztük az adóhatóság akkori elnökét kitiltották az Egyesült Államokból.

Az eljárás során az is kiderült, hogy a vádlott és a Bunge-dzsal szerződésben álló cég lobbistája, a per koronatanúja, jó barátok voltak. Az ítélet indoklása szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy Torba Tamás már régóta küzdött az áfacsalások visszaszorításáért, s az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal. Ennek ellenére – a tanú vallomása szerint – a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég-csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a Tábor pedig ott és akkor konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A tanúként meghallgatott Heim azonban a vádlottal egyezően azt állította: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással.