Szerdán hirdet megismételt elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék a Bunge-botrány néven elhíresült büntetőperben, miután tegnap az ügy egyetlen vádlottjának, Tábor Viktor Andrásnak az utolsó szó jogán tett nyilatkozatával lezárult az eljárás bizonyítási szakasza. A férfi a per során tett korábbi nyilatkozataival egyezően állította, hogy nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.
Korábban az ügyész vádbeszédében letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta az informatikai vállalkozóval szemben, akit 2016. június 7-én ugyanez a bíróság vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott. Ezt a verdiktet helyezte hatályon kívül a Szegedi Ítélőtábla, amelynek tanácsa a Fővárosi Törvényszéket utasította a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatására.
A vád szerint a férfi 2014 májusában saját – egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is dolgozó – cége rendezvényén azt állította az amerikai étolajgyártó, a Bunge Zrt. lobbistájának, Torba Tamásnak: kétmilliárd forintért hivatalos személyeknél eléri, hogy a termék áfája 27-ről öt százalékra csökkenjen, a vetélytársának számító Glencore áfa-visszaigénylését pedig visszatartsa az adóhatóság.
Fotó: Havran Zoltán
Az ügyészség szerint Tábor ajánlata színlelt volt, ám a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott valós érdekeket képviselt, a megbízó pedig ismeretlen maradt az eljárásban. Az akkori ítélet indoklásában elhangzott: az ügyben egy magánszemély tett feljelentést egy olyan újságcikk alapján, ami nem is a korrupciós ügyről szólt, hanem arról, hogy magyar kormánytisztviselőket, köztük az adóhatóság akkori elnökét kitiltották az Egyesült Államokból.
Az eljárás során az is kiderült, hogy a vádlott és a Bunge-dzsal szerződésben álló cég lobbistája, a per koronatanúja, jó barátok voltak. Az ítélet indoklása szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy Torba Tamás már régóta küzdött az áfacsalások visszaszorításáért, s az őt foglalkoztató cég is ennek érdekében szerződött az étolajipari társasággal. Ennek ellenére – a tanú vallomása szerint – a céges rendezvényen hangzott el az ajánlat, amely úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot több számla ellenében „a Századvég-csoporthoz tartozóan kellene kifizetni”, a Tábor pedig ott és akkor konkrétan megnevezte Heim Pétert, aki akkor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke volt. A tanúként meghallgatott Heim azonban a vádlottal egyezően azt állította: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással.
