Katonai kihívás a migráció

Az illegális migráció, a terrorizmus, az orosz fenyegetés, illetve a déli és keleti periférián tapasztalt válsághelyzetek jelentik ma a legnagyobb biztonsági kihívást – hangzott el a NATO-csatlakozásunk 20. évfordulójára rendezett konferencián.

Patrick Turner (jobbra) elismerte hazánknak az iraki misszióban történő szerepvállalását Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A déli és keleti periférián tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus a legnagyobb kihívások, amelyek egyre komolyabb feladatok elé állítják a NATO-t és Magyarországot – hangsúlyozta Kövér László, a parlament elnöke tegnap az Ország­gyűlésben. A Magyarország 20 éve a NATO-ban címmel tartott konferencián a házelnök kiemelte: ezeket a feladatokat meg kell oldani, ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli érdekérvényesítő képességünket.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, a NATO-csatlakozás lehetőségével megadatott hazánk számára, hogy saját döntése alapján váljon egy szövetség tagjává.

Patrick Turner (jobbra) elismerte hazánknak az iraki misszióban történő szerepvállalását
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

David Cornstein budapesti amerikai nagykövet megköszönte Magyarországnak, hogy az elmúlt húsz évben megbízható szövetséges volt, és úgy vélte, ez a kötelék a jövőben még szorosabbá válik.

– A világ tele van új és összetett kihívásokkal, ilyen például az ukrán helyzet, Oroszország és Kína törekvései, illetve a terrorizmus, a NATO-nak e tekintetben is egységesnek és ébernek kell maradnia – fogalmazott a diplomata.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédében azt hangsúlyozta: napjainkban a szárazföld, a tengerek, a világűr mellett a kibertér is műveleti hadszíntérré vált, Európát pedig keletről és délről instabil térségek veszik körül, így növekedett a konfliktusok kialakulásának valószínűsége. – A Nyugat-Balkán biztonsági helyzete például továbbra is törékeny, a katonai erő szerepe felértékelődött – jegyezte meg a miniszter.

Ismertetése szerint Magyarország külön hangsúlyt helyez a walesi vállalások teljesítésére, tavaly a GDP 1,41 százalékát fordította védelmi célra, s 2024-re elérjük a 2 százalékot. Ennek nyomán átfogó haditechnikai modernizációt hajtanak végre a Zrínyi 2026 program részeként.

Patrick Turner, a NATO védelmi tervezésért felelős főtitkárhelyettese felszólalásában az elmúlt évek kihívásai közül az oroszországi fenyegetésre hívta fel a figyelmet, s az Iszlám Állam iraki és szíriai jelenlétét megemlítve kitért arra is, hogy Magyarország egyebek mellett a NATO iraki missziójához is hozzájárul.

Vizi E. Szilveszter, az eseményt szervező Magyar Atlanti Tanács elnöke előadásában kijelentette: a tanács egyik legfontosabb missziója, hogy közvetítse az állampolgároknak a NATO törekvéseit és párbeszédet folytasson az emberekkel a katonai szervezetet érintő aktuális kérdésekről.