Mark Higgie: A bevándorlóknak el kell fogadniuk az értékeinket

A magyarországi déli határzárat teljes mértékben észszerű, hazánk földrajzi adottságai által indokolt megoldásnak nevezte a lapunknak adott interjúban Mark Higgie, aki Tony Abbottnak, Ausztrália korábbi miniszterelnökének volt a nemzetbiztonsági tanácsadója. A Budapesten pénteken kezdődő migrációs konferencia előadói között szereplő szakértő elmondta: a hazájában senki sem kap menekültstátust, akit embercsempészek tesznek partra. A korábban az Európai Unió, a NATO, valamint a magyar főváros ausztrál nagyköveteként is tevékenykedő diplomata úgy vélte, az európai balközép pártok komoly bajba kerülhetnek, ha nem alakítanak ki észszerűbb álláspontot az illegális bevándorlással kapcsolatban.

A diplomata úgy véli, a májusi EP-választásokon jelentősen átrajzolódhatnak a politikai erőviszonyok Fotó: Bach Máté

– A globális migrációs válság az ön hazájában is éreztette a hatását. Lát különbséget Ausztrália és Euró­pa helyzete között?

– Ausztráliában a 2013-as kormányváltás előtt hasonló gondot jelentett az illegális bevándorlás, mint most Nyugat-Európában. A problémát jelenleg hatékony határvédelemmel kezeljük, hasonlóan Magyarországhoz és a visegrádi országokhoz.

– Milyen gondokkal szembesültek 2013 előtt?

– A Munkáspárt meglehetősen lazán vette a kérdést, és nagyjából évi ötvenezer illegális bevándorlót szállítottak az embercsempészek Ausztrália partjaira. Változás akkor következett be, amikor a 2013-ban hivatalba lépő Tony Abbott miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy megállítja ezeket a bűnszervezeteket.

– Hogy sikerült gátat szabni az embercsempészek tevékenységének?

– Míg korábban az Ausztráliától pár száz kilométerre fekvő Karácsony-szigetre érkező migránsoknak automatikusan megadták a menekültstátust – hasonlóan az Olaszország közelében elhelyezkedő Lampedusához –, addig az Abbott vezette kabinet kidolgozott egy olyan rendszert, amelyben a menedékkérelmeket az ország határain kívül bírálják el. Így már a Pápua Új-Guineához tartozó Nauru és Manus szigetén létrehozott központokban ausztrál közreműködéssel zajlik ez a procedúra.

– És ha mégis elérik az embercsempészek hajói a kontinenst?

– A haditengerészet jól végzi a munkáját, és ha észlelnek egy embercsempészhajót, azt azonnal visszafordítják – jellemzően – Indonézia irányába, tehát zéró tolerancia él ezekkel a szervezett bűnözőkkel szemben. Néhány ilyen akció után nagyrészt fel is hagytak az illegális gyakorlattal. Fontos hangsúlyozni, hogy ha valaki embercsempészek segítségét veszi igénybe, akkor hiába minősülne valóban menekültnek, ugyanúgy vissza kell hajóznia oda, ahonnan jött.

– És ha esetleg sikeresen partot érnek?

– Korábban ez jelentős probléma volt, hiszen – ahogy sok Európába érkező illegális bevándorló is teszi – egyszerűen eldobták a személyazonosságuk igazolására szolgáló okmányaikat, és beazonosíthatatlanul vegyültek el a társadalomban. Most, ha partot is ér valaki, akkor a magyarországi tranzitzónákhoz hasonló pontokon kell megvárnia, míg elbírálják a kérelmét. Ez az intézmény egyébként már a bevándorlás tekintetében jóval liberálisabb Munkáspárt kormányzása alatt is működött, és akkor is jelentősen szigorúbbak voltak a feltételek, mint a hasonló funkciójú pontokon Európában. Ezt az intézmény angol neve – mandatory detention (kötelező elzárás) – is tükrözi.

– Hogyan állnak ehhez a gyakorlathoz az NGO-k és a különböző jogvédő szervezetek?

– Természetesen a határvédelmet komolyan vevő ausztrál kormánynak vannak konfliktusai az említett szervezetekkel, sőt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával sem felhőtlen a viszonya, ám a kabinet ettől nem fogja feladni az álláspontját.

– Ausztrália jelenlegi stratégiáját a magyar eljáráshoz hasonlította. Kifejtené, hogy milyen szempontból érvényes a párhuzam?

– A déli határzár szintén egy teljes mértékben észszerű megoldás, amely Magyarország földrajzi helyzetéhez és egyéb körülményeihez igazodik. Az Orbán-kormány – ahogy Tony Abbott kabinetje és az azt követő adminisztráció is – nagy hangsúlyt fektet a határvédelemre. Lényeges, hogy kiemeljük: ez összhangban van az emberek elvárásaival, és, hadd tegyem hozzá, a józan ésszel.

– Ha már a józan észt említette, ön szerint mi az oka annak, hogy Nyugat-Európában számunkra legalábbis érthetetlen módon még ma is a nyitott határok és a korlátlan befogadás – a Willkommen – üzenetével kampányolnak egyes pártok és politikusok?

– Nyilván egy párt bármilyen üzenetet megfogalmazhat, ám kérdés, hogy az mennyire esik egybe az emberek véleményével és a realitással. Úgy látom, hogy Európában a balközép pártok elég nehéz helyzetbe kerülnek, ha nem fogadnak el egy észszerűbb álláspontot az illegális migrációval kapcsolatban. Nem véletlen, hogy Ausztráliá­ban a nyitott határokat hirdető Zöldek körülbelül tíz százalékon állnak.

– Európa helyzete azonban más, mint az ön hazájáé, hiszen az öreg kontinens számos országból áll, töredezettebb. Mit gondol, kialakítható egy hatékony határvédelmi stratégia?

– Minden bizonnyal, csak elhatározás kérdése. Viszont fontos, hogy minden tagállam együttműködjön, hiszen láthattuk, amikor Matteo Salvini olasz belügyminiszter kijelentette, hogy nem köthetnek ki az ország területén illegális bevándorlókat szállító hajók, akkor a Marokkóból érkező migránsok Spanyolországon keresztül igyekeztek tömegesen Európába jutni.

A diplomata úgy véli, a májusi EP-választásokon jelentősen átrajzolódhatnak a politikai erőviszonyok
Fotó: Bach Máté

– Jelenleg meglehetősen erős konfliktusok feszülnek az európai államok között. Elképzelhető, hogy a migráció problémája mentén kettészakad az unió?

– Erre nem látok valós esélyt. Ami látható, hogy a 2015-ös migrációs válság kitörése óta minden egyes választáson egyre jobban szerepelnek a nemzeti szuverenitás és ezzel együtt a határvédelem fontosságát előtérbe helyező pártok, mint például a német AfD, az olasz Liga vagy a francia Marine Le Pen pártja. A májusi európai parlamenti választásokon jelentősen átrajzolódhatnak a politikai erőviszonyok, és az Európai Parlament képviselőinek akár egyharmadát delegálhatják az említett alakulatok. Ebben az esetben nyilvánvalóan megnőne az esély a határvédelem kérdésében is a szorosabb nemzetközi együttműködésre.

– Azonban úgy tűnik, hogy több nyugat-európai ország arra tett fel mindent, hogy a demográfiai problémáikat a bevándorlással orvosolják. Ez nem szorítja szűk keretek közé a migráció féken tartásával kapcsolatos lehetőségeiket?

– Demográfiai problémák – ­például alacsony termékenységi ráta – az egész fejlett világban tapasztalhatók. Fontos, hogy elválasszuk a törvényes bevándorlást az illegális migrációtól. Ausztráliának is van letelepedési programja, évi több százezer fő érkezik ennek keretében, amit egyébként az ország földrajzi adottságai is lehetővé tesznek, hiszen körülbelül 25 millió ember él a földrésznyi területen. Ám az elsődleges szempont az, hogy – az emberek akaratát figyelembe véve – a kormány dönthesse el, hogy kiket enged letelepedni az ország területén.

– Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki Ausztráliában szeretne élni?

– Elsődleges szempont az angolnyelv-tudás, de emellett különböző teszteken is bizonyítaniuk kell a letelepedni kívánóknak, például a történelmünk, a kultúránk, az életvitelünk ismeretével kapcsolatban. Fontos, hogy aki köztünk szeretne élni, az fogadja el az értékeinket, és ne kérdőjelezze meg például a demokrácia intézménye vagy a nők iránti tisztelet létjogosultságát. Olyan emberekkel szeretnénk gyarapítani a társadalmunkat, akik hajlandók beilleszkedni és munkát vállalni.

– Nehezen megkérdőjelezhető álláspont. Ugyanakkor feltételezem, hogy Ausztráliába is nagyszámú muzulmán bevándorló érkezik. Számos tudós és kutató beszélt már a nyugati kultúra és az iszlám összeegyeztethetetlenségéről. Mi erről a véleménye?

– A bevándorlóink nagy része tényleg muzulmán – sokan érkeznek a Közel-Keletről és Észak-Afrikából is –, és túlnyomó többségük törvénytisztelő tagja a társadalomnak. Persze vannak kisebb szélsőséges csoportok is.

– Több nyugat-európai politikus – például London polgármestere, Sadiq Khan – azt hangoztatja, hogy együtt kell élnünk a terrortámadásokkal, a merényletekkel. Mit gondol erről?

– Ezért kell kontroll alatt tartani az illegális migrációt. Ahogyan említettem, Ausztráliában is nagyszámú muzulmán bevándorló él, mégis nagyjából mindössze tíz terrortámadás történt eddig az utóbbi évtizedekben, és a halálos áldozatok száma is körülbelül ennyi volt. Ez köszönhető a jól működő titkosszolgálatoknak is, amelyek számos tervezett merényletet meghiú­sítottak, ám az ellenőrizetlen illegális migráció bizonyára rontana ezen az arányon.

Migrációs csúcs a Várkert Bazárban

Pénteken veszi kezdetét Budapesten az a nagyszabású nemzetközi konferencia, amelyen közel húsz ország több mint ötven előadója fejti ki álláspontját a migrációval kapcsolatban, vagy számol be kutatási eredményeiről. Az MCC Budapest Summit on Migration elnevezésű rendezvény számos szemszögből járja körül a bevándorlás problematikáját, így egyes előadók a globális népmozgás gazdasági aspektusait vizsgálják, mások a klímaváltozással való összefüggését tárgyalják, vagy a multikulturalizmus és a párhuzamos társadalmak kérdéseit elemzik.

Több híres egyetem oktatója is képviselteti magát a világszinten is jelentős szakmai rendezvényen: Ayaan Hirsi Ali – a Harvard és a Stanford University vendégelőadója – az iszlám vallásnak az európai kultúrával való összeegyeztethetetlenségét járja körül. George Borjas – a Harvard Kennedy School közgazdászprofesszora – pedig a migráció gazdasági hatásairól általa felállított modellt fogja ismertetni, s az Európa furcsa halála című könyv szerzője, Douglas Murray brit neokonzervatív író is tart előadást. A tudományos élet résztvevői mellett olyan közéleti szereplők és politikusok is fellelhetők a listán, mint Václav Klaus, Csehország korábbi államfője, Beata Kempa, Lengyelország humanitárius és segélyprogramokért felelős minisztere, valamint az egykori spanyol belügyminiszter, Jamie Mayor Oreja.

A migrációs csúcs programjában élménybeszámoló jellegű előadások is helyet kapnak, például Moszab Hasszán Juszef az izraeli titkosszolgálat Hamászba beépített ügynökeként átélt tapasztalatairól fog beszélni az érdeklődőknek. Az előadások mellett kerekasztal-beszélgetéseket is rendeznek, ahol a migrációval kapcsolatos különböző álláspontokat ütköztetnek majd. A Várkert Bazárban helyet kapó konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezi, s Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitja meg.

– A magyar kormány következetes migrációs politikája izgalmassá teszi az országot az illegális migráció miatt világszerte aggódó szakemberek számára – hangsúlyozta lapunknak korábban Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár. Szavai szerint az előadók Magyarországon szabadon elmondhatják, hogy odahaza milyen problémákkal küzdenek az irreguláris bevándorlás kapcsán, illetve erre milyen választ próbálnak adni konzervatív, nemzetállamokat védő vagy éppen a keresztény kultúra szempontjából.