A migránsválsággal a Kelet Nyugatra jött

— Európa ma egy migrációs válságot él át, ennek következtében az orien­talisztika stratégiai jelentőségű tudománnyá lépett elő — fogalmazott Orbán Viktor Piliscsabán tegnap, az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének épületátadási ünnepségén. A miniszterelnök szerint a migránsok nyugatra áramlásával ma már nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mi történik tőlünk keletre, hanem azt is, hogy mi történik tőlünk nyugatra.

A miniszterelnök a kultúrák jobb megismerésének fontosságáról is beszélt az épületavatón Fotó: Havran Zoltán

– Európa jól ismert, sok évszázadra visszatekintő rendje megbomlott. A kontinens ma súlyos válságot él át, egy migrációs válságot, amely valójában civilizációs válsággá szélesedett, és amelyet úgy foglalhatunk össze, hogy a Kelet Nyugatra jött – mondta beszédében Orbán Viktor Piliscsabán, ahol átadták az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének új épületét. A kormányfő hozzáfűzte: az orientalisztika ennek következtében még inkább stratégiai jellegű tudománnyá lépett elő.

– Az iszlám kultúra új területeket foglalt el magának. Egyre nagyobb számban telepednek le a muszlimok Nyugat-Euró­pa nagyvárosaiban, méghozzá önálló tömbökben. Ezért ma már nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mi történik tőlünk keletre, hanem azt is, hogy mi történik tőlünk nyugatra – fejtette ki. A miniszterelnök szerint a válság megértésének első lépcsője a kibocsátó országok kultúrájának és viszonyainak minél jobb megismerése.

– Az integráció nyugati harcosai ma azt hiszik, hogy aki Nyugat-Európába vágyik, aki francia és német életszínvonalra vágyik, az miért is ne akarna azonnal francia vagy éppen német lenni. A brüsszeli elit ebben a buborékban él. A valóság viszont az, hogy a migránsok azért jönnek, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon szeretnének élni, de a saját kultúrájuk, szokásuk szerint – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A miniszterelnök a kultúrák jobb megismerésének fontosságáról is beszélt az épületavatón
Fotó: Havran Zoltán

A válság megoldására a magyar kormány megközelítését javasolta: a segítséget kell odavinni, ahol erre szükség van, nem pedig a bajt idehozni. – Ez a megfelelő megközelítés, az egyetlen, amely senkit sem kényszerít önfeladásra – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a hatékony segítséghez viszont arra van szükség, hogy az adott területen élő emberek kultúráját, ideértve a hétköznapi kultúrát is, jobban megértsük. A miniszterelnök szerint ez azzal a hozadékkal is jár, hogy „amikor más kultúráját megismerjük, akkor a sajátunk iránti elkötelezettségünk is erősödik”. Az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete ebben fogja segíteni Magyarországot, benne a kormány munkáját is.

Az ünnepségén beszédet mondott Maróth Miklós is. Az Avicenna intézet vezetője szerint a magyar orientalisztikában forradalmi változást hozott az intézet 2002-es megalapítása. Hozzátette: az intézet eredményei mennyiségi és minőségi szempontból is igazolták az alapító döntésének helyességét.

Őszinte beszélgetés

Orbán Viktor kávézni hívta elszánt kritikusát, Bernard-Henri Lévyt, akivel két órán át vitatkoztak Európa jövőjéről. A francia filozófus a találkozót követően úgy nyilatkozott a sajtónak: meglepte, hogy Orbán Vikor tényleg populistává vált és őszintén hisz az illiberális rendszerben.

– Megértettem, hogy bizonyos értelemben tényleg egy viszonylag új utat képvisel a politikai paradigmák között: az illiberális demokrácia nemcsak egy kampányszöveg, hanem olyasvalami, amiben tényleg hisz – fejtette ki Lévy.