Hosszú távon nagyon hasznos a nyelvvizsgaszigor

Elegendő felkészülési időt adott a kormány a diákoknak a nyelvvizsga felvételi követelménnyé tételéhez — véli a rektori konferencia elnöke. Józsa János szerint nyelvtudás birtokában egész más szintről kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat a fiatalok. Kiszely Zoltán, a BME Nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a siker kulcsa a középiskolai nyelvoktatás, amelynek nemcsak az elitgimnazistákat, de az átlagos iskolák tanulóit is képessé kell tennie a középfok megszerzésére.

A jövő évtől osztatlan és alapképzésre csak középfokú nyelvtudással lehet bekerülni Fotó: Havran Zoltán

Ha betartják a szigort, azzal a kormány vállal ugyan egy zökkenőkkel tarkított évet, de hosszú távon nagyon hasznos az intézkedés – mondta lapunknak Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora annak kapcsán, hogy 2020-tól egyetlen alap- és osztatlan szakra sem lehet bekerülni középfokú komplex nyelvvizsga nélkül. A javaslat élénk szakmai vitát generált, mert várhatóan sokakat kiszorít a felsőoktatásból.

A szigorítás ötlete nem új, már a ­2014-es felsőoktatási stratégiában megfogalmazódott. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke úgy véli, korrekt lépés volt a kormány részéről, hogy a feltétel teljesítésére hatéves határidőt szabott. – Hiszem azt, hogy még a legtalpraesettebb diákoknak is szükségük van némi „gyengéd erőszakra”, határidőre. Nem tudom, hogy aki most eszmélt, össze tudja-e kapni magát a következő tanévig, de az biztos, hogy hat év a kevesebb akaraterővel rendelkező diá­kok számára is elég – fogalmazott Józsa János, aki szerint hatástanulmányt kellene készíteni a bevezetés előtt, hogy lássuk, hogyan hat a szigorítás.

A rektor kiemelte: tudatosítani kell a diákokban, hogy a nyelvvizsgát nem a felvételi miatt kell megszerezniük, hanem azért, mert középfokú nyelvtudás birtokában teljesen más szintről kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat. – Könnyedén tudják olvasni a nemzetközi szakirodalmat, széles látókörrel érkeznek a felsőoktatásba, tudásuk nem szorul a határokon belülre, alkalmassá válnak arra, hogy például csereprogramokban, külföldi tanulmányokon vegyenek részt.

Az angol a mai világban már szinte kötelező, a szaknyelvi kommunikáció gyakorlatilag teljes mértékben angolul zajlik. Ha úgy tetszik, egy egész nemzet jár jól, ha a nyelvtanulás érdemi fázisát a tanulók már az általános és középiskolákban „letudják” – állapította meg.

A középiskolai nyelvoktatással kapcsolatban rámutatott: bármilyen elterjedtek is a magánórák, fontos, hogy az oktatás gerincét az iskola vállalja, s ne váljon tömegjelenséggé az, hogy a vizsgára különórákon készülnek fel a tanulók.

A kormányfő által bejelentett külföldi tanulmányutakat Józsa János üdvözli. – Egy kéthetes nyelvi tábor, az idegen nyelvi közösségben eltöltött idő önmagában nem oldja meg a nyelvoktatás gondjait, nem pótolja a rendszeres tanulást, de túljuttathat bizonyos akadályokon. Lehet, hogy az anyanyelvi környezetben való érvényesülés nyomán a gyerek leveti a gátlásait, és bátrabban mer megszólalni idegen nyelven, ezzel felgyorsítva az adott nyelv elsajátítását – magyarázta.

A jövő évtől osztatlan és alapképzésre csak középfokú nyelvtudással lehet bekerülni
Fotó: Havran Zoltán

Nem az óraszámok emelésével, hanem a módszertani hatékonyság fejlesztésével és a diákok motiválásával javíthatunk érdemben a középiskolások idegennyelv-tudásán – ezt már Kiszely Zoltán, a BME Nyelvvizsgaközpont vezetője mondta lapunknak, aki szerint a közoktatásnak képesnek kell lennie arra, hogy ne csak az elit iskolákba járó gimnazisták tudják letenni a B2 nyelvvizsgát, hanem az átlagos iskolákban tanulók is. – Az intézkedés alapgondolata helyes, hiszen a nyelvtudás alapvető fontosságú.

Több egyetemen ma már van lehetőség idegen nyelven hallgatni tárgyakat, amit nyelvtudás hiá­nyában nem lehet kihasználni, illetve a diplomaszerzés után sokkal szélesebb körből tudnak munkát választani a végzettek, mint nyelvtudás nélkül. Korábbi szakértői nyilatkozatok alapján tudható, hogy a felvételizők körülbelül fele nem rendelkezik nyelvvizsgával, és az is, hogy az országban több tízezer hallgató van, akik a nyelvvizsga hiányában nem kapták meg a diplomájukat – hangsúlyozta a szakember, aki valószínűsíti, hogy a szigorítás nyomán sokan el fognak esni az azonnali bejutástól.

– Lehetséges, hogy nekik a felvételi a nyelvvizsga pillanatnyi hiánya miatt csak második vagy harmadik próbálkozásra fog sikerülni – jegyezte meg. A középiskolai oktatás javításával kapcsolatban leszögezte: a tanárok módszertani kultúrájának és hatékonyságának fejlesztése lehet a kulcs, ám ennél is fontosabb a diákok motiválása.