A vádirat szerint a férj 2009-ben csatlakozott önként az Európai Unió által terrorszervezetnek tekintett PKK-hoz. Katonai kiképzésben részesült Irakban, majd 2014-ig fegyveres szolgálatot teljesített, de harcokban nem vett részt, logisztikai feladatokat látott el. 2014-ben áthelyezték Szíriába, ahol az YPG (Kurd Népvédelmi Egységek, Yekiyen Parastina Gel) tagjaként végzett hasonló munkát.
Az Iránban született kurd nemzetiségű nőt 2010-ben, 15 évesen szervezte be a PKK. Menekültnek álcázva átvitték Irakba, ahol katonai kiképzésben részesült, de fegyvere nem volt, harcokban nem vett részt. A feladata a harcoló csapatok női katonáinak fogadása és szállítsa volt. 2014-ben szintén áthelyezték Szíriába, ahol az YPG egyenruháját viselve végzett logisztikai feladatokat.
A vádlottak Szíriában ismerkedtek meg, és kerültek szoros kapcsolatba. 2015 augusztusában elhatározták, hogy nem szolgálnak tovább, szeretnének új életet kezdeni és összeházasodni. Annak ellenére, hogy a PKK retorzióval fenyegette a távozókat, elszöktek Irakba, és ott összeházasodtak. Embercsempészek segítségével eljutottak a magyar határhoz, ahol 2017. december 6-án a tranzitzónában menedékjogot kértek. A vádlottakat tavaly március 7-én vették őrizetbe.
A per szerdai tárgyalási napján ismertetett iratok szerint a vádlottakon kívül a röszkei vagy a tompai tranzitzónában tízen vallották magukat a PKK korábbi tagjának.
Egy iraki férfi közülük úgy nyilatkozott, hogy az apja 1996-ban eladta a szervezetnek. A párt táborában fegyveres kiképzést kapott, és csak 2001-ben tudott megszökni. Iraki Kurdisztánba került, ahol a pesmergák be akarták sorozni, és amikor ellentmondott nekik, bebörtönözték. Szabadulása után viszont bujkálnia kellett, mert állandóan fenyegetéseknek volt kitéve – mondta.
Egy másik iraki férfi hat-hét évig teljesített fegyveres szolgálatot a PKK kötelékében. 2008-ban aknára lépett, elveszítette az egyik lábát, hosszú kórházi ápolás után felgyógyult. Ezután kiképzőként dolgozott az Iszlám Állam elleni harcok idején Szíriában.
