A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rengeteg javaslatot tett le a kormány asztalára a szakképzés továbbfejlesztéséről, amelyek nagy része be is épült a koncepcióba – mondta lapunknak Parragh László. A kamara elnöke közölte: a kormány első ízben elfogadta a Szakképzés 4.0 névre keresztelt stratégiát, amely alapján már készülnek a konkrét intézkedések, 2020 szeptemberétől pedig egy, a vállalati igényekhez jobban igazodó rendszer működhet tovább.
– Jelenleg kilencezer vállalat vesz részt a szakképzésben, a legkisebbek egy-két főt, míg a legnagyobbak több száz diákot is képesek foglalkoztatni. Kamaránk gondozásában körülbelül 54 ezer tanuló vesz részt duális képzésben – ismertette az MKIK elnöke, hozzátéve: a diákok céges tapasztalata, illetve a képzés minősége nagy eltéréseket mutat.
– Egy autógyárban a legmodernebb technológiát ismerhetik meg a gyerekek, ugyanakkor az aprólékosan lebontott munkafolyamatok miatt csak egy-egy részfeladatba láthatnak bele. Ezzel szemben a magán autószerelő-műhelyben minden munkafolyamatba belekóstolhatnak, igaz, kevésbé korszerű eszközök és technológia áll rendelkezésükre – fejtette ki az elnök, aki fontosnak tartja, hogy a duális képzésbe bevont diákok minimálbérhez igazított jövedelmet kapnak, amit az egyes vállalatok saját belátásuk és lehetőségük szerint egyéb juttatásokkal is kiegészíthetnek, pluszpénzzel vagy természetbeni juttatással.
Arról nem is beszélve, hogy a legjobban teljesítő diákok a szakmai gyakorlat végeztével valódi munkatársakká válhatnak, így biztosított a jövőjük, egzisztenciájuk. Parragh László hozzátette: az MKIK szorgalmazta a pályaorientáció további erősítését is, hiszen fontos, hogy a gyerekek megismerkedhessenek a lehetőségekkel, mielőtt eldöntik, milyen képzéstípust érdemes választaniuk.

Fotó: Havran Zoltán
A szakoktatók nagyobb megbecsülése kapcsán azt hangsúlyozta, átlagban harmincszázalékos béremelést tartanak szükségesnek. – Tény, hogy a reálpiac sok esetben elszívja az oktatási rendszerből a jó szakembereket, akik érthető egzisztenciális okok miatt nem a tanítást választják. Egy harmincszázalékos fizetésemelés már megállíthatná ezt a folyamatot. Vigyázni kell azonban, hogy a béremelés differenciált legyen, tehát szakmához, életkorhoz kötötten algoritmizálni kell a rendszert a bérfeszültségek elkerüléséért – állapította meg.