Újabb sikeres nyomozással tette le a névjegyét a BRFK alig négy hónapja létrehozott úgynevezett unokázós csalásokra szakosodott nyomozócsoportja. A 23 éves budapesti L. Markót az Erzsébetvárosban, egy bevásárlóközpontban fogták el a nyomozók, miután négy idős embert is becsapott. Még január 2-án hajnalban felhívott egy óbudai idős asszonyt, a fiának mondva magát, azzal, hogy balesetet szenvedett, kárt okozott és pénzre van szüksége. Az asszony a megtakarított pénzét átadta a fia barátjaként jelentkező ismeretlennek. L. Markó további három koros embert is becsapott, mintegy 11 millió forintot, illetve ékszereket kicsalva tőlük. A lakásán egymillió forintot, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, telefonkönyveket, valamint azokból kitépett lapokat találtak a nyomozók.
Nemrég a 32 éves budapesti Sz. Józsefet is elfogták, aki délután hívott fel egy nyolcvanéves asszonyt azzal, hogy az unokája balesetet okozott, és megfenyegették, ha nem fizet, akkor nagyon megbánja; pénzre van szüksége, küld érte valakit. Az idős asszony kétmillió forintot borítékba tett, majd a taxival érkező Sz. Józsefnek átadta. Az asszony gyanút fogva megjegyezte a taxi rendszámát. Sz. a pénzt egy budai társasházba vitte, ám ott megjelentek a nyomozók. A férfi menekülni próbált, a pénzzel teli borítékot pedig a lábtörlő alá akarta elrejteni. Hiába, így azonnal bevallotta: a pénzt a házban lakó 17 éves barátjának akarta átadni. A fiút is elfogták. Csalás miatt büntetőeljárás indult ellenük.
A kriminalisztika négy éve ismeri az unokázást, ami mára egész Európában elterjedt. Jellemzően nagyvárosi bűncselekmény, ám kisebb városokban is előfordult már. A viktimológia (áldozattan) szerint az idős emberek jóhiszeműségük, segítőkészségük és esetenként életkorukból adódó meggyengült egészségi állapotuk miatt kiemelten veszélyeztetettek. Ők a hagyományos erkölcsi értékek mentén élve fel sem tételezik, hogy valaki be akarja őket csapni.
Tipikus, hogy a bűnözők telefonkönyvből keresik ki leendő áldozatukat. Közismerten módosabb környéken – a fővárosban jellemzően az I., II., III. és a XII. kerületben – élőket választanak, akiket vezetékes telefonon hívnak fel. Akadt olyan fővárosi banda, amelynek tagjai naponta több száz telefonhívást kezdeményeztek és több tíz millió forintot zsákmányoltak. Az áldozat kiválasztásánál elsőbbséget élvez a bűnözőknél, ha a telefonkönyvben fel van tüntetve, hogy az illető például doktor, közgazdász vagy éppen pénzügyi szakember. A hívás után pedig azonnal tudják a csalók, hogy idős emberről van szó, és beszéltetve őket, megtudják például a hozzátartozó becenevét, és azt használva erősítik meg a bizalmat.