Bírósági vezetők álltak ki Handó Tünde mellett

Az Alkotmánybíróság előtt van egy beadvány, amelynek alapján eldönthető lehet az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács között egy éve húzódó jogértelmezési vita. A tanács azonban a taláros testület határozatát meg nem várva, két héttel az európai parlamenti választás előtt hirtelen a parlamenthez fordult, és kezdeményezte Handó Tünde menesztését. A radikális lépés ellen egyetlen nap alatt hat bírósági vezető emelte fel a szavát.

Hat ítélőtáblai és törvényszéki vezető szólította fel tegnap az Országos Bírói Tanácsot (OBT), hogy a testület vonja vissza a szerdai ülésén elfogadott határozatát, amelyben arról döntött: kezdeményezi az Országgyűlésnél Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének menesztését.

A radikális lépésről a Miskolci Törvényszék elnöke tegnap azt nyilatkozta: egy olyan testület próbálja feltüntetni magát a bírósági szervezet képviselőjeként, amelytől 2018 októberé-ben a bírói kar képviselői megvonták a bizalmat.

Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke pedig arról beszélt a sajtónak, hogy az OBT magatartása komoly sérelmeket okoz, és elvonja a figyelmet a hazai bírói kar valós teljesítményéről.

Időközben kiderült, hogy Darák Péter, a tavaly óta megkérdőjelezett legitimitású OBT üléseinek helyt adó Kúria elnöke, bár hivatalból tagja a tanácsnak, annak ülésén most egy külföldi útra hivatkozva nem vett részt. Írt azonban egy levelet a testület elnökének, amelyben úgy fogalmazott: nem tartja időszerűnek, hogy az Ország­gyűléshez forduljanak.

Ismert, hogy a főbírónak jelentős szerepe van abban, hogy az OBH és az OBT között tavaly kialakult vita elfajult, hiszen a tanács az ő jogértelmezésére támaszkodva deklarálta működésének törvényszerűségét.

A Handó Tünde vezette hivatal ezt azért vonta kétségbe, mert a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény úgy fogalmaz: „Az OBT létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró.”

Megszabja továbbá, hogy a tagokat melyik bíróságokról, ítélkezési szintekről kell delegálni. Márpedig a tanács létszáma a belső viszályok miatt tavaly tavasszal 11 főre csökkent. A közigazgatási bíróságokat pedig senki sem képviseli a testületben.

Miközben az OBT megmaradt tagjai az ellenzéki sajtó és különféle nemzetközi, jellemzően Brüsszelhez és az Európa Tanácshoz köthető szervezetek támogatásával egyre élesebb támadásokat intéztek az OBH vezetője, majd pedig már a teljes bírósági igazgatási rendszer ellen, az OBH elnöke az alapvető jogok biztosától kért segítséget.

Székely László ugyanis megteheti, és meg is tette, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul. A taláros testület viszont egyelőre még nem tűzte a napirendjére az OBT alkotmányos működésének vizsgálatát. Erre utalt az Igazságügyi Minisztérium is a szerdai döntés után kiadott közleményében, amiben sajnálatosnak nevezte, hogy a tanács nem várta meg az Ab döntését.