Emberi hiba okozhatta a budapesti turistahajó tragédiáját

Egyértelműen emberi hiba állhatott a baleset hátterében – jelentette ki tegnap Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára. A BKV vezérigazgatója elrendelte a közlekedési társaság kishajóinak műszaki felülvizsgálatát.

Fotó: Kurucz Árpád

Ha a szabályokat betartották volna, nem következhetett volna be a szerda esti hajóütközés – mondta lapunk kérdésére egy komoly szakmai múlttal bíró közlekedési szakember. Mint rámutatott, a Viking River Cruises szállodahajója 135 méter hosszú, 29 méter széles, míg a Hableány 27 méter hosszú és 4,8 méter széles.

Mivel mindkét hajó 20 méternél hosszabb, illetve 12 főnél több személyt szállíthat, a hajózási szabályzat szerint műholdas helyzetmeghatározóval, hajóazonosító radarral és hajórádióval kellett ellátni ezeket.

Fotó: Kurucz Árpád

E fedélzeti berendezések lehetővé teszik, hogy elektronikus eszközökkel azonosítani tudják a környezetükben tartózkodó járműveket, és így akár szélsőségesen rossz látási viszonyok közt is részt vehessenek a közlekedésben. Korlátozást számukra legfeljebb az alacsony vízállás jelenthetett volna, ami jelen helyzetben nem áll fenn.

Kérdésünkre szakértőnk elmondta, a folyókon nem használnak olyan viharjelzést, mint amilyen a nagy tavakon működik, és ami egyértelmű tiltást jelenthet a hajók számára, hanem a mindenkori hajóvezető felelőssége, hogy eldöntse, alkalmas-e a helyzet a vízre szállásra. A budapesti folyószakaszon az idegenforgalmi célú utazások miatt jóval nagyobb a forgalom, mint az egyéb vizeken, ennek kezelésére tavaly újraírták a hatósági szabályozást. Emellett napi hirdetményeket is közzétesznek a hajózók számára.

A lapunkat tájékoztató szakértő szerint bár csúcsidőben akár 60-70, sőt akár több jármű is tartózkodik a vízen, a szabályok betartásával, a járművezetők felelősségteljes magatartásával elkerülhetők a balesetek.

Mindezzel összecseng, amit Solymos András hajómérnök tegnap az M1-en mondott: szerinte nem szigorítani, hanem betartani kell a hajózási szabályokat. A hajómérnök arról is beszélt, hogy normális körülmények között nem indokolt a mentőmellény folyamatos viselése a hajókon, elég, hogy a mentőmellények ott vannak az előírásoknak megfelelően.

Fotó: Bach Máté

Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára szerint egyértelműen emberi hiba állhatott a baleset hátterében. Mivel szerda este nem voltak annyira rosszak a látási viszonyok, akár szemmel is követni lehetett volna a másik hajó mozgását. Egy akkora vízi jármű, mint a szállodahajó, 12-15 kilométer per órával tud haladni és mintegy 1000 tonnát nyom – tette hozzá.

A baleset körülményeit minden részletre kiterjedően tisztázni tudják majd – mondta Horváth Imre az MTI kérdésére –, hiszen a hajók mozgását egy „külső feketedoboz” rögzíti.

Ez azt jelenti, hogy a közlekedési adatokat folyamatosan rávetítik egy térképre, de rögzítik a rádióforgalmat is, így követnek minden hajót.

Tarlós István főpolgármester azt mondta, meg kell vizsgálni, jó helyen vannak-e a szállodahajók a belvárosban, ezt az állandó belvárosi jelenlétet az érintett társaságok bevonásával érdemes megvizsgálni.

Normális körülmények között nem kell mentőmellényt viselni

A városvezető az Indexnek nyilatkozva azt mondta, hogy megérti az üzleti szempontokat, hogy kedvező a frekventált részeken horgonyozni, de a forgalom miatt és hajózási biztonsági szempontokból sem biztos, hogy ez jó gyakorlat. Éppen ezért elképzelhető, hogy ezeket a kikötőket kijjebb kell helyezni.

Eközben a BKV vezérigazgatója elrendelte a közlekedési társaság kishajóinak műszaki felülvizsgálatát, elsősorban azokét, amiket a BKV bérbe szokott adni magánvállalkozóknak.