Számos olyan tanúvallomás van a nyomozó hatóság birtokában, amelyek arról szólnak, hogy az 1998 februárjában kivégzett Fenyő János médiavállalkozó a rendőrségtől neki kiszivárogtatott nyomozati iratok segítségével folytatott médiaháborút az egykori Postabankkal és elnökével, Princz Gáborral – tudta meg a Magyar Nemzet. Értesüléseink szerint több, a Fenyő-gyilkosság nyomozása során felvett vallomás szerint az akkoriban a médiacézár tulajdonában álló Népszava 1995 decemberétől hónapokon át rendőrségi dokumentumok alapján számolt be például arról, hogy hamisított Postabank-jegyek kerültek forgalomba.
A lap írta meg, hogy 79 darab hamis, darabonként egymillió forintos értékpapírt találtak egy Sümeg környéki férfinál a Nagyvárad téren. Az egyes tanúk állítása szerint a Postabank sajtóportfólióját megszerezni igyekvő Fenyő lapja a nyomozati iratok segítségével adott hírt arról is, hogy egy csepel-szigeti nyomdában két és fél milliárd forintnyi Postabank-jegyet foglaltak le, amit eredeti papírra, profi klisékkel állítottak elő, azonban a hamisítványokból kétmilliárdnyi piacra került. A Népszava természetesen elsőként számolt be az 1997. február 28-án kirobbant botrányról is, amikor elterjedt, hogy a Postabank csőd előtt áll, és a betétesek megrohamozták a bankfiókokat.
A sajtóháborúban Fenyő János VICO-csoportjáról és a tulajdonos botrányairól az akkoriban a Postabank tulajdonában állt Magyar Nemzet közölt cikksorozatot, miközben Fenyő tanácsadója, Perczel Tamás az Élet és Irodalom hasábjain írt a pénzintézet kétes ügyleteiről.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A Fenyő pszichológusaként is ismert Perczel 2004-ben halálos betegen nyilatkozott a gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról Brády Zoltánnak, a Kapu főszerkesztőjének. Fenyő bizalmasa Gyárfás Tamás mellett Princzet, valamint a később a VICO-vagyont megszerző Székely Herbertet nevezte meg, mint akiknek érdekükben állhatott a médiacézár halála. Azt állította: Horn Gyula akkori kormányfő és belügyminisztere, az SZDSZ-es Kuncze Gábor is tudott a háborúról, amely Fenyő és a Nap-kelte tulajdonosa, Gyárfás között zajlott a tévéműsort előállító cég jogaiért.