Szigorítást sürgetnek a gyorshajtók ellen

Némileg emelkedett 2018-ban a balesetek száma hazánkban, ám csökkent a halálos, illetve a súlyos sérüléssel járó esetek száma. A tragédiák harmadát továbbra is a gyorshajtás okozza. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint hetven százaléka tartja szükségesnek a gyorshajtók elleni szigorúbb fellépést, a sebességmérések számának növelését és az új módszer, az átlagsebesség-mérés bevezetését.

Hazánkban a közlekedési tragédiák legfőbb oka, hogy az autósok nem tartják be a KRESZ előírásait Fotó: Havran Zoltán

Az adatok szerint tavaly némileg nőtt a közúti balesetek száma: az egy évvel korábbi 16 489-cel szemben 16 757 ilyen eset fordult elő az ország útjain. Tizenkét fővel kevesebben (563-an) vesztették életüket, negyvenkilenccel kevesebben (4847-en) sérültek meg súlyosan. A baleseti statisztikák szerint az okok között a kanyarodás szabályainak megszegése (17 százalékban), az elsőbbség meg nem adása (25 százalékban) és a gyorshajtás (30 százalékban) szerepel az első három helyen.

A rendőrség jogalkalmazóként a törvények, így a közlekedési szabályokat előíró KRESZ betartatásért felelős, ám az állampolgárok közreműködése nélkül vajmi kevés eredménnyel kecsegtet a felvilágosítómunkájuk, valamint az ellenőrzés és következetes számonkérés. Ezért is rendkívüli jelentőségű a Századvég legutóbbi közvélemény-kutatása.

Hazánkban a közlekedési tragédiák legfőbb oka, hogy az autósok nem tartják be a KRESZ előírásait
Fotó: Havran Zoltán

A megkérdezettek 77 százaléka fix sebességmérő eszközök számának a növelésével javítana a helyzeten a személyi sérülések és halálos balesetek elkerülése érdekében. A válaszadók 74,7 százaléka bevezetné az átlagsebesség-mérést. Ez azt jelentené, hogy térfigyelő kamerák segítségével megmérnék, hogy a jármű egy adott távolságot mennyi idő alatt tett meg, a rendszer ebből automatikusan kiszámolná a közlekedő sebességét, s gyorshajtás esetén a rendszám alapján szabnák ki a büntetést.

Horvátország sztrádáin nap­jainkban kezdték kiépíteni az átlagsebességmérő rendszert és az eszközök 2020-tól folyamatosan mérni is fognak. Az unió több országában is működik ez a rendszer, amely javulást hozott a közlekedésbiztonság terén. A Napi.hu gyűjtése szerint a rendszer 2002-ben történt bevezetése után a holland ­A13-as sztrádán a balesetek száma a felére csökkent, és az autósok alig fél százaléka kockáztatta meg a gyorshajtást.

Az osztrák Kaiser­mühlen sztrádaalagútban korábban átlagosan 85 kilométerrel közlekedtek a megengedett ­80 helyett, azonban a rendszer működése óta átlagosan 73-75 kilométerre lassultak, így a sérüléssel járó balesetek 33 százalékkal – ezen belül a halálesetek száma a felére – csökkentek.

Ez a tapasztalat is az átlagsebesség-mérés bevezetésének szükségességét igazolja. A Magyar Nemzet érdeklődésére a Belügyminisztérium közölte, hogy az átlagsebesség-ellenőrzés mint ellenőrzési módszer egyelőre nincs napirenden. Úgy tudjuk, a hangsúly az „egyelőre” kifejezésen van.