A Duna elereszti a holtakat

Sorra veti ki a Duna magából a budapesti hajókatasztrófa áldozatait, tizenegy testet azonban továbbra sem ereszt el. A Hableány hajót még nem tudják kiemelni, mivel ismét emelkedik a folyó vízszintje, ezzel együtt a búvárok továbbra is emberfeletti teljesítményt nyújtva végzik a feladatukat. Csütörtökön este újabb holttest került elő a folyó fővárosi szakaszán, amelynek azonosítása késő este még folyamatban volt.

A pontonra szerelt markoló emeli ki a hordalékot, hogy átvezethessék a drótköteleket a Hableány roncsa alatt Fotó: Mirkó István

– Egy hét után a Duna elereszti a holtakat – szűri a szavakat a fogai között János, az újpesti rakpart egyik pontonjához kikötött sétahajót felügyelve. A víz is apadt már úgy másfél métert a katasztrófa óta, a vízzel telt testekben keletkező gázok felhozzák az áldozatokat a felszínre, majd a folyam kirakja az ártérre, fennakad a kikötők rögzítőkábelein, esetleg besodorja őket valamelyik öbölbe. Szerdán a Hableánytól szabadult egyik áldozatot a pillérek között felerősödő örvény kidobta, ám mielőtt tovasodorta volna, a katonák csáklya segítségével beemelték a rohamcsónakba, s a partra vitték – idézi fel a matróz.

Csütörtök reggel nyolc óra van, és jól látható, hogy élénkül a mozgás a Margit hídnál a búvárok merülőpontonja körül. A híd pesti ága alatt, a középső áttörésben fekszik a múlt szerdán este hullámsírba süllyedt Hableány. A hajótestben még ott vannak az áldozatok, köztük lehet a kapitány és a matróz teste is. L. Lászlót a kormányállásban sejtik a roncsot vakon körbetapogató nehézbúvárok, és lehet, ott van vele a matróz, P. János holtteste is. Jánost 81 éves édesanyja, testvére és élettársa siratja. Az anya már csak azért imádkozik, hogy megtalálják fia testét, és elbúcsúzhasson tőle, majd a hamvait visszaszórják a Dunába, amint azt a férfi még életében meghagyta.

Honfitársaink mellett még kilenc dél-koreai turistát keresnek Budapesttől Mohácsig, sőt tovább, egészen a Vaskapuig a magyar, a szerb, a horvát és a román hatóságok. A csütörtökön a Rákóczi hídnál kiemelt férfi holttestét azóta azonosították a szakemberek, ő volt a katasztrófa előkerült tizennyolcadik dél-koreai áldozata. A Duna ugyanis előbb-utóbb valóban elereszti a holtakat, van azonban, hogy valakit annyira magához ragad, hogy már soha nem engedi el. A hajósbabona szerint főleg azok járhatnak így, akik nem tisztelik a folyamot, és abban a hitben hajóznak, hogy ők az urak, holott mindig a folyó győzedelmeskedik.

A pontonra szerelt markoló emeli ki a hordalékot, hogy átvezethessék a drótköteleket a Hableány roncsa alatt
Fotó: Mirkó István

Már tisztelik a Dunát

Tisztában vannak mindezzel a Hableány kiemelésén dolgozó, az életüket kockáztató magyar és dél-koreai búvárok is. Utóbbiak már hétfőn merültek volna honfitársaik után, azonban az áradó folyó bizonyította, hogy meg lehet próbálni, ám csak egyszer. Hiába mondták a magyarok: bajtársak, a Duna megöl titeket, ők csak mentek bele, európai szemmel nézve ész nélkül, ám a folyam alázatra tanította őket, miután egyiküket alig bírták kiemelni társai. Azóta ők is tisztelik az áradó Dunát.

Csütörtökre azonban a folyó annyit apadt, hogy ismét lehetett merülni. A 456 centiméteres víz azonban a roncsnál – ahol egy, a nagy hajók által vájt mélyedésben a Hableány félig az oldalára dőlve, részben az iszapba süppedve, hordalékkal borítva fekszik – életveszélyesen felgyorsul. Odavontatták a híd északi oldalához, majd a roncs északi vége felett lehorgonyozták a Hídépítő Speciál Kft. Mahard 102-es kotróhajóját, ami tulajdonképpen egy kitűző hajóval mozgatott pontonhajó, a végében egy hétköznapi – szárazföldi – munkagéppel. A markolóval emelik ki a roncs körül azt a hordalékot, ami akadályozza a búvárokat abban, hogy az acélsodrony daruköteleket áthúzzák a hajótest alatt.

A munka azonban embert próbáló. Márton Róbert katonai búvár az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy a búvárok a jelenlegi körülmények között tíz-tizenöt percet tudnak a víz alatt tölteni a folyóban, holott optimális körülmények között akár 1,5-2 órát is képesek a víz alatt dolgozni. A feladat azonban adott, ki kell alakítani az emelési pontokat a hajóroncson. A 200 tonnát emelni képes Clark Ádám hajódaru Újpestnél, az északi vasúti összekötő hídnál horgonyoz. A Duna ma 463 centiméterig emelkedik, holnaptól apad, ám várhatóan csak jövő hét szerdára csökken a vízszint 400 centiméter alá. A daru kapitánya csak erre vár, hiszen a monstrum addig nem fér át a Margit híd alatt, a kapitánynak pedig – mint arról újságíróknak nyilatkozott – esze ágában sincs kockáztatni személyzete életét csak azért, hogy látványos legyen a vonulás.

Két terv a roncs kiemelésére

A Margitszigeten, a szökőkút előtti térségben felállított operatív vezetési ponton a mérnökökkel, térképészekkel kiegészült csapat két tervet is kidolgozott az elmúlt napokban a roncs és a még benne lévő holttestek kiemelésére. Az egyik szerint a Hableányt a folyómeder aljáról elemelve, ám még a vízben tartva két uszályhoz kötnék, és elvontatnák egy olyan helyre, ahol a búvárok már be tudnának hatolni a hajótestbe, s kihoznák az áldozatokat. A másik terv szerint a hajótestet a Clark Ádám hajódaru HSP 1513 A jelű, a térségben lehorgonyzott pontonhajójára emelnék, azonban mindkét terv megvalósításának előfeltétele, hogy előbb áthúzzák az acélköteleket a hajótest alatt.

Az operatív vezetési ponttól a folyam irányában, a margitszigeti kikötőnél – ahol a Dunaújváros aknaszedő hajó állomásozik – építették ki a dél-koreai egység pihenő- és felkészülési helyét. Itt található a keszonkamra is, amit a búvároknak a hosszú merülések után kötelezően használniuk kell, hogy oxigénterápiában részesüljenek, így megelőzzék a keszonbetegséget vagy éppen a tüdőembóliát.

A tábor mellett távol-keleti tévéstábok várakoznak, ezeket lapunk munkatársa is látta a helyszínen. A dél-koreai katonák vizet és poharas levest osztanak a sajtó képviselőinek, majd a holttestek azonosítását végzők állnak az újságírók rendelkezésére. – Dél-koreai adatbázis felhasználásával, nemzetközi protokoll szerint, ujjlenyomatok alapján azonosítják az elhunytakat – mondja Kim Bjung Ho, a helyszínen dolgozó áldozatazonosító (DVI) csoport dél-koreai vezetője, az Interpol dél-koreai irodájának vezetője. Az ázsiai országban az összes nagykorú állampolgár minden ujjáról lenyomatmintát rögzítenek. Ennek alapján eddig valamennyi, a mentés és a kutatás során megtalált áldozatnak sikerült meghatározni a személyazonosságát. Egy különleges eljárás, az ujjbegyek feltöltése akár három hónapig is lehetővé teszi a holttestek azonosítását, s amennyiben ez nem alkalmazható vagy nem sikeres, akkor használják a DNS-vizsgálatot. Vagyis a baleset hatéves áldozatát is így azonosítják majd, ám késő estig a gyermek teste még nem került elő.

Lehet, hogy az a sírástól vöröslő szemű, őszes dél-koreai asszony is éppen abban reménykedik, hogy hamarosan előkerül a gyermek, aki a Margit híd gyalogosok elől egyébként elzárt déli járdájáról, egy a korlátra felfüggesztett koreai zászlónál többedmagával állva mereven nézi a hömpölygő folyamot. Elapadtak a könnyei, már sírni sincs ereje, csak reménykedik és fohászkodik. A Duna azonban még marasztalja a leggyengébb áldozatát.

Az emlékezők írásban is kifejezhetik részvétüket a Margit hídon
Fotó: Mirkó István

Ismét erre tart a Viking

Egyszer csak a hajósok között felzúdulást keltve terjed a hír, hogy a tragédiát okozó Viking Sigyn, amit a hatóságok a katasztrófa péntekén elengedtek, és Passauban behajózta az újabb turistacsoportot, a menetrendje szerint tegnap 22 óra 30 perckor ismét Budapesten köt majd ki.

A felzúdulás csak fokozódik, amikor megerősítik azt a hírt, hogy a Sigyn ukrán kapitánya korábban már okozott egy balesetet, és Budapesten, az ütközés után adatokat törölt a telefonjáról. Egyelőre nem tudható, hogy mit akart eltüntetni a készülékből, ám azzal vélhetően nem lehetett tisztában, hogy az adatok visszanyerhetők.

A nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség vezetője öt ügyészből, illetve alügyészből álló ügyfeldolgozó csoportot hozott létre, amelynek jelenlegi feladata, hogy a nyomozó hatóságtól folyamatosan érkező adatokat elemezze és értékelje, továbbá külön ügyészt jelölt ki a dél-koreai nagykövetség munkatársaival történő kapcsolattartásra.

A nyomozási bíró június 1-jén egy hónapra elrendelte a gyanúsított 64 éves ukrán kapitány, Jurij C. letartóztatását, és úgy döntött, hogy 15 millió forint óvadék letétele esetén bűnügyi felügyelet hatálya alá kerülhet. Az óvadék lehetősége ellen az ügyészség fellebbezett, és álláspontjukat tegnaptól az is erősíti, hogy az unió ügyészségi szervezeteinek munkáját koordináló Eurojust adatai alapján Jurij C. idén április 1-jén Hollandiában is balesetet okozott, amiért az ottani hatóságok ugyancsak gyanúsítottként vonták felelősségre őt. A kapitány akkor a Viking Idun szállodahajóval Antwerpenből Gentbe hajózva nekiütközött egy olajszállító tankernek. Jurij C. állítólag többszöri rádiós figyelmeztetés ellenére sem vette figyelembe a tankerhajót, és nekikanyarodott, amivel 171 saját utasának életét, testi épségét veszélyeztette. A budapesti katasztrófa nyomozásának eddigi adatai szerint a kapitány nem vette fel a kapcsolatot az előtte haladó Hableány személyzetével, majd utolérte és a hullámsírba küldte a kirándulóhajót.

A Gentben történt balesetre, valamint a telefonadatok törlésének tényére hivatkozva az ügyben eljáró Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség az óvadékra vonatkozó végzés elleni fellebbezésének indokolását kiegészítette, és a letartóztatás indokaként a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozását jelölte meg.

Új rendelet a boncolásról

A folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik – ami megfelel a dél-koreai illetékesek és családtagok kérésének – az a szerdán megjelent új rendelet, ami a Hableány-tragédiához hasonló balesetek esetén nem teszi kötelezővé a boncolást. Eszerint a több ember halálát okozó tömegszerencsétlenség, illetve természeti katasztrófa esetén a hatóság a boncolástól eltekinthet, ha a szakértő nyilatkozata alapján a halál oka egyértelműen megállapítható és a boncolás mellőzése az eljárás érdekeit nem sérti, így különösen, ha az áldozatok azonosítására az Interpol Disaster Victim Identification néven ismert protokollja szerint kerül sor. A halál okának egyértelműsége tekintetében két boncolásra jogosult igazságügyi orvos szakértő együttes nyilatkozata szükséges – áll a rendeletben.