– Legfontosabb lenne arról dönteni az Európai Unió mai és holnapi csúcstalálkozóján, hogy kik töltsék be az unió legfontosabb intézményeinek, így az Európai Bizottságnak (EB), az Európai Tanácsnak, valamint az Európai Központi Banknak az elnöki tisztségeit, hiszen az EU következő öt évét nem stratégiai papírok fogják meghatározni, hanem ezeknek az intézményeknek a vezetői – jelentette ki tegnap Gulyás Gergely az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt? című konferenciáján, hozzátéve: fontosnak tartja, hogy olyan politikusok – köztük a Manfred Weber (CSU) – ne tölthessék be az említett pozíciókat, akik korábban bármelyik tagállamot támadták.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: az EU egységére nem lehet garancia, ha Brüsszel felülről előírja, mit kell gondolni a különböző kérdésekről. Példaként említette a néhány éve bevezetett – és demokratikusnak nem nevezhető – csúcsjelölti rendszert, amely a legtöbb szavazatot kapó pártcsalád jelöltjét automatikusan juttatná a legfontosabb intézmények élére, s így nem veszi figyelembe a tagállamok akaratát.
Gulyás Gergely azt is bírálta, hogy az elmúlt öt évben nem történt előrelépés az EU balkáni bővítésében – amit még a Barroso-féle EB tűzött ki célul –, hiába tett meg mindent Macedónia, amely még a nevének megváltoztatásába is belement. A miniszter biztató tendenciaként említette, hogy a május 26-i választások után megerősödtek a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező erők az unióban.

Fotó: Havran Zoltán
Az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója arról értekezett, hogy égető szükség van az EU szerződéses reformjára.
– Emmanuel Macrontól Orbán Viktorig konszenzus van ebben, hiszen jelenleg a szuverenista és a föderatív oldal is alá tudja támasztani az érveit az uniós szerződések különböző pontjaira hivatkozva. Az EB és az unió bírósága például a tagállami hatáskörök rovására végez lopakodó jogalkotást és értelmezést, s ebben az EU-s értékekre hivatkoznak, más tagállamok – például Magyarország – pedig a nemzeti identitás és szubszidiaritás talaján próbál ellenállni – hangsúlyozta Szánthó Miklós. Megjegyezte: különböző világnézetekről van szó, és az ezek alapján történő értékválasztásokat is tükröznie kellene a szerződéseknek.