Felhozták a hajókatasztrófa egyik áldozatának holttestét

Két holttestre bukkantak tegnap a Dunában. Egy ázsiai kinézetű férfi maradványait Hartánál találták meg, egy nő holttestét pedig a roncsok mellől hozták fel. Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója szerint már csak a kétszáz tonna emelésére képes Clark Ádám vízidarut várják a helyszínre, hogy megkezdjék a Hableány roncsainak kiemelését. Sajnos van idő a várakozásra: a folyó sodrása továbbra is lehetetlenné teszi a búvároknak az érdemi munkát.

A Duna áradása, erős sodrása miatt továbbra is veszélyes a merülés, a mentésben magyar, dél-koreai és osztrák búvárok vesznek részt Fotó: Bach Máté

A Magyar Nemzet helyszíni értesülése szerint elsüllyedése óta a roncs folyamatosan mozog az árban, eddig mintegy egyméternyit elcsúszva déli irányban, ám ez csak a tervezett akció további veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Az operatív irányítási ponton tegnap Hajdu János, a mentés koordinálásával megbízott Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója és Shunkeun Song, a Dél-koreai Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai attaséja nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a szerda óta megtett intézkedésekről és a kilátásokról.

Hajdu vezérőrnagy két fontos bejelentést tett.

Az egyik szerint minden technika, minden eszköz és minden emberi erő a helyszínen van, már csak a kétszáz tonna emelésére képes Clark Ádám vízidarut várják a helyszínre. A másik: ha sikerül is lemerülni a roncshoz, tilos a hajótestbe behatolni.

A Duna magas vízállása miatt a Clark Ádám daru egyelőre nem fér át több dunai híd alatt sem, így várhatóan csak néhány nap múlva érkezik a Margit hídhoz. Az elsüllyedt Hableány ötventonnás, a vízzel és hordalékkal együtt jelenleg akár nyolcvan tonnát is nyomhat, csak a Clark tudja kiemelni. A művelet így is komplikált lesz, mivel a roncs félig a híd alatt fekszik a meder alján, egy körülbelül kilencméteres árokban.

A tábornok hétfőn délelőtt úgy vélte, hogy aznap az áramlás sebességének várható csökkenése miatt a búvárok már érdemi mozgásra is képesek lehetnek a víz alatt, illetve közös koreai–magyar merülések is lehetnek. Ez azonban csak felderítő mozgások lehetnek, ha az elemek is engedik.

A TEK főigazgatója felelevenítette, hogy az első merülés május 30-án este nyolc órakor volt, ám kiderült, hogy a körülmények teljesen lehetetlenné teszik a munkavégzést, a búvár a mélybe vezető létrát sem tudta elhagyni.

Másnap délután a hídpillér „árnyékából” kísérelték meg a merülést, ám így sem tudott mozogni a búvár, sőt visszatérés közben felszerelésének egyik elme, egy kábel beakadt a lemerüléskor használt létrába. A segítségére küldött másik búvár sem tudta a kábelt kiszabadítani, így elvágta azt, végül mindkét búvárt sikerült kimenteni.

A mentést irányító operatív törzs két tervet dolgozott ki az elmúlt napokban a hajó, illetve a benne rekedt emberek holttestének a felhozatalára. Az egyik szerint a hajótestbe behatolva hoznák fel a testeket, ám ez a még mindig fennálló körülmények miatt lehetetlen életek veszélyeztetése nélkül, éppen ezért is tiltotta meg Hajdu tábornok a hajótestbe való behatolást.

A másik lehetőség a hajótest kiemelése a benne lévő testekkel együtt. A szakemberek arra törekednek, hogy lehetőség szerint úgy emeljék ki a hajótestet, hogy az ne törjön ketté, pedig ez a veszély a hetven éve épült, a balesetben bizonyára megsérült vízi jármű esetében fennáll. A többi között 54 tagú, 27 speciálisan kiképzett búvárt is magában foglaló koreai küldöttség támogatja a munkát, és csatlakoztak az osztrák Cobra terrorellenes egység szakemberei is. Ausztriából és Norvégiából szonártechnikát küldtek, a cseh terrorellenes szolgálat pedig víz alatti kutatótechnikát ajánlott fel.

A norvég szonárral feltérképezték a helyszínt, a felvételen látszik, hogy a Hableány oldalán fekszik, orral némileg délnyugati irányban, a. Nemcsak a pillérek közti elhelyezkedése, de a felerősödő ár és a víz hozta nagy mennyiségű hordalék is életveszélyt jelent a búvárokra.

Ennek ellenére az akcióban részt vevő nemzetközi csapatok minden erejükkel és technikájukkal a felderítésen dolgoznak. Amint el tudják érni a hajtótestet, olyan pontokat keresnek, illetve alakítanak ki rajta, ahova a daru acélköteleit rögzíteni tudják majd.

Shunkeun Song ezredes, katonai attasé a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a magyar kormánynak a segítségért, illetve minden magyar állampolgárnak, aki kifejezte a részvétét az elhunytak hozzátartozóinak. Ugyanakkor nyomatékosította, hogy hazája állampolgárai és különösen az eltűntek hozzátartozói nagyon várják a híreket, hogy felhozzák a hajóba szorult testeket.

Az ezredes mondatai egyértelműen utaltak a dél-koreai mentőegység tagjainak elszántságára, miután a sajtótájékoztatón is külön kérte a magyar hatóságokat, engedélyezzék a dél-koreai búvároknak, hogy behatoljanak a hajóroncsba.

Az attasé azonban hozzátette azt is, elfogadják a Terrorelhárítási Központ azon irányelvét, hogy a legfontosabb a merülő búvárok életének védelme. Továbbá felszólította a Duna mentén élőket: azonnal jelentsék, ha bárhol holttestet vagy holttestre utaló nyomokat találnak.

Fotó: Bach Máté

Május 29-én kora este a Hableány hajót utolérte, felborította és maga alá gyűrte a Viking Sigyn szállodahajó. A Hableány hét másodperc alatt elsüllyedt. A balesetet követően hét holttestet találtak, hét embert sikerült kimenteni, a sérültek már mindannyian elhagyhatták a kórházat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés veszélyeztetésének gyanújával őrizetbe vette a szállodahajó ukrán nemzetiségű 64 éves kapitányát, Jurij C.-t, a bíróság elrendelte letartóztatását azzal, hogy a végzés jogerőssé válásakor 15 millió forint óvadék ellenében, lábra szerelt nyomkövetővel szabadulhat, ám Budapestet nem hagyhatja el. Egyik ügyvédje szerint védence ki akarja fizetni az óvadékot. Tegnap a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség kiemelt üggyé nyilvánította a büntetőeljárást.

Közben a dél-koreai kormány tegnap azt sürgette, hogy a magyar hatóságok foglalják le a balesetben részes Viking Sigyn hajót, ami jelenleg Passauban parkol.

Kísért a kompkatasztrófa emléke

A dél-koreai mentőegységen óriási a nyomás, hogy akár saját biztonságuk ellenében is lemerüljenek az életveszélyes Dunába. A sürgetésnek elsősorban kegyeleti okai vannak, a távol-keleti országban addig eltűntként tartják nyilván a minden bizonnyal hullámsírba veszett 19 honfitársukat, amíg elő nem kerül a holttestük. Csak ekkor nyilváníthatják őket halottnak és búcsúzhatnak el tőlük méltó körülmények között. Másrészt az ázsiai országban kísért a 2014-es kompkatasztrófa emléke. Akkor háromszáz ember halt meg a Koreai-félsziget nyugati partjainál. A mentéskor két búvár is életét vesztette. Az MV Szevolt csak 2017-re sikerült felhozniuk. A hajó kapitányát 36 év börtönre ítélték, a tragédiához vezető kirándulást szervező iskolai igazgatóhelyettes öngyilkos lett, a komphajó tulajdonosa tisztázatlan körülmények között halt meg, a szöuli kormány hét tagja lemondott – a választók bizalma az akkori elnökben, Pak Kunhjéban is megingott.