Ma, a nemzeti összetartozás napján 94 külhoni testvériskolával rendelkező iskola, összesen 188 tanintézmény tanulói vesznek részt a programokon.
A magyar iskolákból 2600, külhoniakból csaknem 2300 gyerek érkezik, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából és a Kárpátaljáról – tájékoztatott hétfőn Kovács Zoltán.
A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott:
– Trianon fájdalma mellett büszkeség is töltsön el bennünket, hiszen nemcsak hogy túléltük az országcsonkítást, de megmaradtunk, túléltük a vérgőzös XX. századot. A kormány 2010-es, a kettős állampolgársággal kapcsolatos döntésével pedig kifejezésre juttattuk, hogy minden magyar – éljen bárhol is a világban – része az országnak.
Fotó: Kurucz Árpád
Idetartozik az a hír is, miszerint Összetartozunk, számon tartalak, felhívlak mottóval tette közzé felhívását a nemzeti összetartozás napja alkalmából a katolikus Háló mozgalom, amely immár harminc éve építi a határokon átívelő, magyar–magyar közösségi kapcsolatokat.
Az egyesület arra kéri és buzdítja az anyaországi magyarokat, vegyék számba és szólítsák meg – telefonon vagy valamely internetes alkalmazás segítségével – anyanyelvünkön a jelenlegi magyar államhatárokon kívül élő néhány barátjukat, ismerősüket.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki az 1920. június 4-én megszületett trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját.
Az erről szóló 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
