Még 2022-ig ki akarja húzni a szocialista párt elnöksége

Bár az utóvédharcot folytató szocialisták kilátásai mindenképpen a nulla felé konvergálnak, egyáltalán nem biztos, hogy 2022-ben végleg lehúzzák a redőnyt, ez attól függ, hogy a párt milyen arányú vesztéseget szenved el az ősszel — vont mérleget az MSZP válságáról Kiszelly Zoltán. Az elemző szerint világosan látszik, hogy Gyurcsány Ferenc be akarja darálni az egykor neki is hátországot jelentő politikai formációt, és ő akar a baloldal vezetője lenni.

Maradék tekintélyüknek az sem tett jót, hogy Szanyi Tibor (jobbra) élőhalottnak nevezte a pártját Fotó: Havran Zoltán

Az MSZP vezetése nemhogy nem mondott le a 6,6 százalékos, mindössze egy brüsszeli mandátumot hozó, katasztrofális EP-választás után, hanem azzal számol, hogy egy viszonylag sikeres önkormányzati választás esetén 2022-ig a helyén maradhat. Elnökségi forrá­saink szavaiból kiderült, hogy ehhez nem helyezték túl magasra a lécet: már azt legitim előrelépésnek tekintenék, ha a párt a 2014-es önkormányzati választáson elért eredményt megközelítő, az EP-voksolást viszont mindenképpen meghaladó eredményt érne el. Ha ez mégsem sikerül, akkor már október után tart tisztújító kongresszust a párt.

Arra ugyanakkor nem kaptunk egyértelmű választ, hogy kik lennének azok, egyáltalán vannak-e még olyanok, akik aspirálnak az MSZP további vezetésére. Forrásaink csupán annyit mondtak, hogy a párt új elnökének egyszerre kell erősnek és kompromisszumkésznek lennie, azt viszont elkerülhetetlennek tartották, hogy az MSZP-t mind szervezeti, mind politikai tartalmi szempontból új alapokra helyezzék.

A szocialistáknak már az országgyűlési választást megelőzően világos volt, hogy jelenlegi formájukban holtpontra jutottak, radikális változtatás nélkül képtelenek a baloldali választóknak jövőképet adni. Ekkor az a forgatókönyv volt terítéken, hogy a választás után szűnjön meg az MSZP, és új névvel, új logóval, a Párbeszéddel közösen folytassa a parlamenti munkát.

A mostani EP-választás után Lendvai Ildikó és Kovács László javasolta azt, hogy az MSZP egyesüljön, olvadjon össze Gyurcsány Ferencékkel. A szocialisták maradék tekintélyének az sem tett jót, hogy Szanyi Tibor nemrég nyílt levélben élőhalottnak, korruptnak, degenerálódó belterjes klubnak nevezte pártját, amely szerinte nem alkalmas az országgyűlési képviseletre. Szanyi azután borított asztalt, hogy nem ő, hanem Ujhelyi István kapta meg a párt egyetlen brüsszeli mandátumát.

– Az önkormányzati választás után mindképpen lemond az MSZP elnöksége, a párt ugyanis nemhogy jobb, hanem minden bizonnyal rosszabb eredményt ér majd el az EP-választáshoz képest – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus hangsúlyozta: az ellenzéki térfélen hatalmi harc, átrendeződés zajlik, így míg a Momentum az LMP, a DK az MSZP szavazóra hajt. – Gyurcsány be akarja darálni az MSZP-t, és ő akar a baloldal vezetője lenni – jelentette ki Kiszelly.

Maradék tekintélyüknek az sem tett jót, hogy Szanyi Tibor (jobbra) élőhalottnak nevezte a pártját
Fotó: Havran Zoltán

Szerinte Gyurcsány elsősorban azért küldte csatába a főpolgármesterségért Kálmán Olgát is, hogy a DK szimpatizánsai ne szavazzanak át az MSZP–Párbeszéd jelöltjére, Karácsony Gergelyre, hanem a szocialista tábor szavazzon a DK jelöltjére. – Gyurcsány Ferenc ezzel nemcsak megőrzi az EP-választáson szerzett bázisát, hanem tovább is tudja növelni, elsősorban az MSZP kárára – hangsúlyozta a politológus.

Kiszelly szerint bár az utóvédharcot folytató szocialisták kilátásai mindképpen a nulla felé konvergálnak, egyáltalán nem biztos, hogy 2022-ben végleg lehúzzák a redőnyt. Ez attól függ, hogy a párt milyen arányú vesztéseget szenved el ősszel.

– Az SZDSZ 2009-es megszűnése is azzal kezdődött, hogy 2006-ban elveszítette az önkormányzati pozí­cióit. Ha az MSZP alól vidéken és a fővárosban is kihordják a polgármestereket, önkormányzati székeket, akkor vele is ugyanaz fog történni, mint egykor a szabad demokratákkal – mondta Kiszelly Zoltán.