Lehetnek még holttestek a Hableányban

Lehetnek még áldozatok a Dunából kedden kiemelt Hableány sétahajóban, ám ezt a vizsgálatot már nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a rendőrség végzi el – közölte a TEK főigazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Bűnügyi helyszín a Hableány, ezért a dél-koreai búvárok nem kutathatták át a Dunából kedden pontonhajóra emelt, majd a csepeli szabadkikötő zárt dokkjába szállított hajóroncsot. A magyar kiránduló, vagy ahogy hivatalosan mondják, termeshajó alsó fedélzetét egy-másfél méteres hordalék lepte el, aminek átkutatását kedden Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) mentési munkálatok levezénylésével megbízott főigazgatója biztonsági okokból a magyar búvároknak is megtiltotta.

A búvárok a 13 napos kiemelési munkálatok során azokat a holttesteket hozták ki a folyó fenekén a május 29-diki tragédia során megült Hableányból, amelyek részben kilógtak a roncsból, vagy kívülről, a hajótestbe való behatolás nélkül kiszabadíthatók voltak. A keddi kiemelés során négy holttestet találtak, négy dél-koreai áldozatot továbbra is keresnek.

A hajótestben azonban lehetnek még további holttestek Hajdu János szerint, hiszen a vastag iszapréteg ellepte az utastér mellett a kiszolgáló helyiségeket is, aminek átkutatása azonban már a nyomozást fokozott ügyészi irányítás mellett végző Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) helyszínelői végzik. A helyszíni szemle szerdán egész nap tartott, és csütörtökön is folytatódik.

Szong Sun Keun ezredes, a Dél-Koreai Köztársaság Budapestre akkreditált katonai attaséja a Belügyminisztériumban tartott szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy mindent megtesznek a négy eltűnt honfitársuk megtalálása érdekében, amihez kérik a magyar hatóságok segítségét is.

Arról, hogy a dél-koreai katonák nem vizsgálhatták át a szabadkikötőben a Hableányt, azt mondta: bár a rendőrök nem engedték meg nekik a kutatást, halottkereső kutyát beengedhettek a roncsba, ám az eb nem jelzett holttestet. Hajdu vezérőrnagy ehhez kapcsolódóan kiemelte: nagyobb a valószínűsége, hogy a még keresett eltűntek az ütközéskor beeshettek a Dunába, és az áradó folyó elsodorta őket.

A tábornok szakmai titkot elárulva beszélt arról, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, aki a katasztrófa után fél órával már a helyszínen irányította a mentést, még azon az éjszakán felvette a kapcsolatot Szerbia illetékeseivel a Duna fokozott ellenőrzését kérve. A szerb rendőrség egy órán belül visszajelzett, hogy elrendelték a fokozott ellenőrzést, ami azóta is érvényben van.

Szong Sun Keun ezredes ehhez hozzátette: Dél-Korea Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária segítségét kérte az eltűntek kereséséhez, a négy ország hatóságai pedig együttműködnek a magyar hatóságokkal és a távol-keleti ország budapesti nagykövetségével is. A katonai attasé köszönetet mondott a magyar kormánynak, a Belügyminisztériumnak, a TEK-nek és a magyar lakosságnak a mentés során tett erőfeszítésekért.

Kiemelte Szlovákia szerepét a gabcsikovoi vízlépcsőnél a Duna visszafogása miatt, valamint a német, cseh, osztrák és norvég technikai és speciális segítséget. Hajdu Jánosnak személyesen is köszönetet mondott a 13 napos, embert próbáló munka irányítása miatt.

Hajdu János kiemelte: a feladat különleges, így nehéz volt, hiszen nem volt rutinjuk ilyen művelet megtervezésében és végrehajtásában. (Magyarországon eddig senkinek nem volt tapasztalata ekkora vízikatasztrófa kezelésében – a szerző.) A tábornok és az operatív törzs így a TEK-nél szokásos napi rutint követte, úgy zajlott a művelet megtervezése és lebonyolítása, mintha az a TEK bármelyik részlegének adott akciója volna.

Az első órákban nehéznek tűnt a hivatásos állomány és a civil résztvevők munkájának összehangolása – például a nehézbúvárok egy része civil cégek alkalmazottja -, ám mivel a civilek többsége is katona, vagy rendőr, illetve katasztrófavédő volt korábban, gyorsan visszaálltak a katonai rendbe. Hajdu megfogalmazása szerint ezután csak annyi különbség maradt a művelet végrehajtói között, hogy „volt, akinek szolgálati igazolványa volt, volt, akinek ez nem volt”. A vezérőrnagy külön kiemelte, hogy a Belügyminisztérium teljes állománya, a Honvédelmi Minisztérium erre szakosodott alakulatai és a Műegyetem mérnökei mellett egy sor civil is részt vett a rendkívüli kockázatokat hozó műveletben. Ugyanakkor csak ésszerű kockázatot vállalhattak a Hableány és az áldozatok kiemelése során.

A fokozott fizikai és pszichológiai terhelés ellenére a műveletben résztvevők közül egyetlen búvár sem jelezte, hogy pszichológusi segítségre volna szüksége, a 13 nap alatt senki sem kérte a feladat alóli felmentését sem. „Munkatársaim a TEK-nél eleve felkészültek a hatalmas pszichikai nyomásra, a stressz kezelésére, de úgy gondolom, hogy a honvédség és a katasztrófavédelem búvárai és segítőik szintén edzettek ebből a szempontból” – jelentette ki Hajdu János.

Majd hozzátette: a cseh, a norvég, a német és az osztrák terrorelhárító Cobra-egység, valamint a civil specialisták napi 3 – 5 órát pihentek a művelet végrehajtásának 13 napján, amiért külön is köszönet illeti őket. Végezetül a vezérőrnagy megköszönte a sajtó munkatársainak a korrekt, pontos tudósításokat.