A szocialista képviselők a legpasszívabbak

Számos ellenzéki honatya mindössze néhány percet hallatta a hangját a parlamentben, ami figyelemre méltó a nyilvános szereplési lehetőségek hiányára vonatkozó ellenzéki panaszok fényében. A jelenlegi ciklus eleje óta eltelt időszakban a jobbikos Gyüre Csaba szólalt fel a legkevesebbszer a T. Házban az országgyűlési pártok képviselői közül, ám időarányosan nézve a zuglói szocialista Tóth Csaba volt a legpasszívabb honatya, aki tíz felszólalásán mindössze 35 percig beszélt valamivel több mint 14 hónap alatt.

Bácskai Balázs, Kárpáti András
2019. 07. 31. 6:20
A DK vezére inkább napirend előtt szeret szónokolni Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az ellenzéki politikusok előszeretettel hivatkoznak a szólásszabadság hiányára, azt hangoztatva, hogy nem jutnak elég képernyőidőhöz a közmédiában, a lapunk által készített összeállításból kiderül, hogy nem is tesznek meg mindent annak érdekében, hogy eljuttassák az üzenetüket a publikumhoz. A televízió­ban és az interneten közvetített parlamenti üléseken ugyanis számos ellenzéki honatya mindössze néhány percben szólalt fel tavaly április óta. A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési frakciójában a Parlament.hu adatai alapján Gyurcsány Ferencnek volt a legkevesebb felszólalása a több mint egyéves időszakban. Ezalatt a pártelnök-frakcióvezető mindösszesen tíz alkalommal szólalt fel, többnyire napirend előtt, és csak valamivel több mint 86 percet beszélt.

A DK vezére inkább napirend előtt szeret szónokolni
Fotó: Kurucz Árpád

A legkevesebbet beszélő DK-s képviselő Oláh Lajos volt, aki 18-szor kért szót a T. Házban tavaly május óta, és mintegy 54 percig szónokolt összesen. A képviselő a kérdések és azonnali kérdések, valamint az interpellációk műfajában aktivizálta magát. Március 26-án például arról kérdezte a kormány képviselőit, hogy „Mikor érjük utol Romániát”?

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője, elnöke Tóth Bertalan, 19 alkalommal szólalt fel a vizsgált időszakban alig több mint 122 percben. A legkevesebb felszólalással Tóbiás József volt MSZP-elnök rendelkezik: hét alkalommal szónokolt, összesen 55 percet. A zuglói képviselő, Tóth Csaba tíz felszólalása 35 percig tartott. Nem büszkélkedhet parlamenti teljesítményével Kunhalmi Ágnes sem, aki 19 alkalommal beszélt összesen valamivel több mint egy órát. A képviselőnő a parlamenti munka helyett az utóbbi egy évben inkább olyan performanszokkal vétette észre magát, mint a lendületből csukott ajtónak rohanás az MTVA épüle­tében, vagy például egy alkalommal nevetőgörcs kapta el egy sajtótájékoztató kellős közepén, amikor a kormány ­„bűneit” sorolta volna fel.

A jobbikos Csányi Tamás mindössze kilencszer szólalt fel ebben a ciklusban, s összesen harminc percet beszélt. A már szinte a Jobbik brandjévé vált Mennyire hiteles a kormány politikája? címszó alatt feltett kérdések mellett például a szolnoki műtrágyagyár sorsáról érdeklődött, valamint a rendőrök túlórájának kifizetése miatt aggódott. Csányi kevés felszólalása részben annak a rovására írható, hogy a zsidózós botrányába belebukó Szávay István mandátumát átvéve csak múlt év végén ült be a parlamentbe. Gyüre Csaba tíz felszólalása alatt nem egészen 44 percet beszélt, s a többi között az érdekelte, hogy „Meddig él vissza a MÁV az emberek türelmével”? Hegedűs Lórántné beszédei sem érték el húszat: mind­össze 17 alkalommal csillogtatta meg szónoki készségeit, például a „Nem adjuk a Postás Strandot!” elnevezésű expozéjában.

Az ellenzéki pártok közül az LMP képviselői maradtak a legkevésbé tétlenek verbálisan a T. Házban, hiszen a legkevesebbet felszólaló képviselőjük – Hohn Krisztina – is 38 alkalommal emelkedett beszédre. Két óra feletti beszédidejében egyebek mellett bírálta a költségvetést, javaslatot tett a gyermekvállalás szerinte üdvös támogatására, és az ország kitakarítására is felszólított. Második legkevesebbet beszélő képviselőtársa az MSZP-ből átigazoló Demeter Márta volt, akinek mentelmi jogát egyébként július 12-én vonta vissza az Országgyűlés mentelmi bizottsága titkos katonai adatokkal történő visszaélés miatt. A képviselőnő összesen 81 alkalommal szólalt fel, a legterjedelmesebb beszéde pedig 23 percnél is hosszabb volt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.