Budapest a Liget projekt nyertese

Európában a maga nemében egyedülálló kulturális-rekreációs beruházás a Liget Budapest projekt. A Városliget megújítása 2023-ra fejeződhet be, a még hiányzó projekt­elemek építése az év végén, jövő év elején kezdődik meg. A park zöldfelülete a korábban lebetonozott területek feltörésével nőni fog, ahogy a Városligeti-tó állandó víztükre is hatszor nagyobb lesz a korábbinál. A szakértők szerint a hatalmas állami beruházás pénzügyileg 15 év alatt megtérülhet, Budapest és az ország lakói azonban már néhány év múlva élvezhetik a projekt minden elemének előnyeit.

A Magyar Zene Háza leendő épületét a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervezte Fotó: Városliget Zrt. Forrás: Városliget Zrt.

– A nehezén már túl vagyunk. Az új Városliget már épül. Hátra ugyan nem dőlhetünk, de a munkánkat a benne részt vevő több száz szakemberrel együtt nyugodtan végezzük – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Baán László. A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint ha ilyen ütemben haladnak a munkálatokkal, akkor 2022-re valamennyi új épület állni fog, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Mint mondta, 2019 már az épületátadások éve, hiszen májusban Orbán Viktor miniszterelnök átadta az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot a múzeumi szakma képviselőinek, amely a szakmai és raktározási hátteret biztosítja a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum számára.

A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lehet
Fotó: Mirkó István

Ősszel pedig Millen­nium Házaként nyílik meg a felújított egykori Olof Palme Ház, bejárata előtt a Városligetben újdonságnak számító rózsakerttel. – A rózsakert felőli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, amelynek gyártása a napokban kezdődött meg a pécsi Zsolnay-gyárban – ismertette a hárommil­liárd forintos beruházás részleteit Baán László. A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy a Liget Budapest projektnek köszönhetően elkészült a komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése is. Ismertetése szerint itt a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszmásolati gyűjteményének jeles darabjai találnak majd otthonra az antikvitás korától a reneszánszig, megidézve a világ szobrászatának kiemelkedő alkotásait. Jelenleg a nagy méretű szobrok beköltöztetése, installálása és az állandó kiállítás berendezése zajlik; az intézmény a jövő év első felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Ami a további városligeti fejlesztéseket illeti, azok az év végén, a jövő év elején kezdődnek. – A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el – jelentette Baán László.

Történelmi hagyomány

– A Liget projekt során nem egyszerűen új épületeket hozunk létre, hanem egy szervesen itt kialakult történeti hagyományt folytatunk – fogalmazott a miniszteri biztos, hozzátéve: a több mint százéves, zöldparkba ágyazott, egyedülállóan sokrétű kulturális-rekreációs intézményrendszer részeit – múzeumok, állatkert, fürdő, műjégpálya – már felújították vagy jelenleg is rekonstrukció alatt állnak. – Mindezek mellett létrejön egy kortárs, ikonikus épületekből álló épületegyüttes is, amelynek különlegessége, hogy a Városliget egykori történeti tengelyét alkotják újra a parkban. A Néprajzi Múzeum lesz a kapuja annak tengelynek, amelynek mentén épül a Magyar Zene Háza, és amely egyenesen az Új Nemzeti Galériáig vezet – vázolta a nagyszabású feladatot Baán László.

A Magyar Zene Háza leendő épületét a japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervezte
Fotó: Városliget Zrt.

A miniszteri biztos a százhektáros park megújításáról szólva elmondta: a ligetben a zöldfelületek arányát 60-ról 65 százalékra növelik, miközben új, családbarát sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket is teremtenek. – A vakok kertje, az ifjúsági sportpályák vagy a kutyás élménypark mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezret, és látogatottsági rekordokat dönt – számolt be a már átadott új parkelemekről. Úgy látja, az eddig megvalósult részprojektek fogadtatása is azt jelzi, hogy a látogatók a megújult Városliget egészét szeretni fogják és büszkék lesznek rá. – Mert a végén mindig a valóság és az érték győz – jelentette ki Baán László.

Befektetés a jövőbe

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy a magyar kormány az elmúlt években hihetetlenül nagy, ötszázmilliárd forintot meghaladó kulturális infra­struktúra-fejlesztésbe kezdett szerte az országban, aminek része a Liget Budapest projekt is. Felidézte: a világ egyik legjelentősebb tanácsadó cége, a KPMG készítette el azt a gazdasági hatástanulmányt, amely szerint a megújult Városliget olyan egyedi vonzerőt, új névjegyet jelent majd Magyarországnak, amely éves szinten milliós nagyságrenddel több külföldi látogatót vonz majd Budapestre. – Ez azt jelenti, hogy a Liget Budapest projekt tizenöt éven belül, a turisztikai többletbevételek révén, nemzetgazdasági szinten visszahozza majd a ráfordított közpénzeket, így a megújult ligetnek közvetve és közvetlenül is a városlakók, mi magyarok leszünk a legfőbb haszonélvezői – hangsúlyozta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a park szerkezetét – a Garten Stúdió tervei alapján – az eredeti, Henrich Neb­bien tervezte alapokra helyezik vissza. – A csónakázók nagy örömére a jelenleginél hatszor nagyobb állandó vízfelülete lesz a tónak, és újjáélesztjük a ­Páva-szigetet. Sportpályák, játszóterek, felfedezőösvények garantálják, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig minden látogatás új élményekkel járjon. A teljes növényzetet rehabilitáljuk, jelentősen növeljük a zöld arányát és új, egészséges ligethonos fákat ültetünk – sorolta a most folyó tájépítészeti beavatkozások céljait. A Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint fontos lépés, hogy elkezdődött a parkban a beton- és aszfaltfelületek csökkentése is. Első lépésként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak.

Épülnek a múzeumok

Gyorgyevics Benedek a folyamatban lévő mély- és magasépítések kapcsán úgy tájékoztatott, hogy 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése. Jelenleg a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés, és a múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz – jelentette ki a vezérigazgató. A cég vezetője kitért a Magyar Zene Háza magasépítési munkálataira is. Eszerint az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban.

– Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo-irodaházak helyén épül fel. Szintén előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron kezdődött építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy nyolcszáz autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók – tájékoztatott Gyorgyevics Benedek.

A vezérigazgató szerint a Liget Budapest projekttel azt a századfordulós, pezsgő, polgári hangulat fog visszatérni a parkba, amikor a Városliget egyet jelentett a minőségi kikapcsolódással, belsejében pedig tökéletes harmóniát alkotott a természet és az intézmények. – Épp ezért újítjuk meg a liget karakterét adó épületeket – Szépművészeti Múzeum, Millennium Háza –, emellett új, kortárs épületeket is létrehozunk, amelyekben olyan fontos nemzeti gyűjteményeink kapnak majd helyet, mint a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Magyar Innováció Háza, de az állatkert nagyszabású bővítését is idesorolhatjuk – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek.