Július 19-én vesznek végső búcsút Bart Istvántól

Július 19-én, pénteken, 9 óra 45 perckor vesznek végső búcsút Bart István író, műfordító, könyvkiadótól Budapesten, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában – tudatta a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) az MTI-vel.

Bart István 75 éves korában, június 27-én hunyt el.

A közlés szerint az írótól a római katolikus egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút. Családja, barátai és kollégái nevében Zentai Péter László, az MKKE korábbi és a MASZRE jelenlegi igazgatója, Kúnos László, a Corvina Kiadó igazgatója és Takács Ferenc irodalomtörténész búcsúztatja.

Bart Istvánt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) saját halottjának tekinti.

Bart István írói, műfordítói munkássága mellett kiadói szakemberként is kimagasló teljesítményt nyújtott. 1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, majd két évtizeden keresztül a Corvina Könyvkiadó igazgatójaként. Az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette, szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és csaknem egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként tevékenykedett.

A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének első embere, majd a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke lett. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, amely elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat. Az ő nevéhez fűződik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományának megteremtése.

Legfontosabb regényei közé tartozott az először 1984-ben megjelent A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös, amelyet tucatnyi nyelvre fordítottak le, és tavaly Magyarországon is újra kiadtak. Az 1990-ben megjelent Elemér utca három bővített kiadása az idén látott napvilágot.

A brit és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit fordította magyar nyelvre, mint Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald.

Számos alapművet írt a műfordítás-elméletről nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen, és új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótár megalkotásával.