Kiváló a Ráckevei-Duna minősége

A Fővárosi Csatornázási Művek tájékoztatója szerint októberre készül el a dél-pesti szennyvíztisztító záportározójának kapacitásbővítése, az állomás a jelenleginél több mint kétszer nagyobb mennyiségű záporvizet lesz képes tárolni. Bár a régi víztározónak a beruházás miatt szükséges lezárásával a nyár eleji özönvízszerű esőzések után esővízzel hígított szennyvíz folyt a Duna-ágba, annak továbbra is kiváló a vízminősége.

A beruházásoknak köszönhetően tisztább a folyó Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A tájékoztatás szerint a Budapesten keletkezett szennyvízmennyiség egésze a mechanikai szűrést követő biológiai tisztítás és tápanyag-eltávolítás után kerül csak az élővízbe 2009 óta. – A beruházásoknak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a Duna vízminősége, beleértve a Ráckevei-Duna-ág tápvizének minőségét is – tájékoztattak.

A Ráckevei-Duna-ág a folyam egyik jelentős mellékága, amely a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. Ma ismert arculatát az 1910 és 1926 között végrehajtott vízépítési munkák után nyerte el, partjának és szigeteinek felparcellázása az 1960-as évektől kezdődött meg, elsősorban a pihenésre, üdülésre vágyó fővárosi lakosoknak. A Ráckevei-Duna-ág a Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba. A Nagy-Dunából a Kvassay-zsilipen keresztül érkezik a víz a mellékágba, amelynek a vízszintjét a délen fekvő Tassi-zsilip szabályozza, így a két műtárgy között mindössze 10–30 centiméter a vízszintkülönbség, szemben a közel természetes folyású Nagy-Duna négy-öt méterével.