Lazítottak a szabályokon, kevesebb lett a lógás

Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az iskolákban tanévenként három nap távollétet igazolhatnak a szülők, az intézmények döntő többségében szokásjog alapján mégis a mai napig ragaszkodnak ehhez a számhoz. Mivel a három lehetőség igen hamar kimerül, a családok sokszor az amúgy orvosi ellátást nem is igénylő enyhe betegségek miatt is kénytelenek elmenni a gyerekorvoshoz, sőt jobb híján még akár egy sítábor miatt is a rendelőben várakoznak az értékes pecsétes papírra, mert nincs más lehetőségük. A túlzsúfolt rendelőkben pedig egyre nőnek a sorok.

– A helyi gyermekorvos vetette fel először itt Pomázon a problémát, akinek az igazolások gyártása olyan adminisztrációs terhelést okoz, hogy az utóbbi években már a munkája nagyobb részét az igazolások megírása tette ki, és kevesebb idő maradt a tényleges gyógyításra. Mivel a helyzet tarthatatlannak bizonyult, két évvel ezelőtt iskolánkban háromról 15-re emeltük a szülők által igazolható napok számát tanévenként – számol be lapunknak Nagy Koppányné Farkas Annamária, a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskola intézményvezetője. Mint mondja, bár sok pedagógus maga is úgy tudja, hogy a bűvös hármas számot valamelyik jogszabály mondja ki, a köznevelési törvényben valójában az szerepel, hogy az iskolák saját házirendjükben szabályozhatják ezt a kérdést.

– Szerintem emelni kellene az igazolható mulasztások számát, mert központi útmutatás nélkül az iskolák nem nagyon mernek változtatni a bevett szokásokon, bármennyire is elavultak azok. Számtalanszor előfordulnak olyan egy-két napos, gyors lefolyású, enyhe betegségek, ami otthon is gond nélkül kezelhető lenne. De a szabályok szerint mindenképp orvosnak kell igazolnia, hogy a tanuló meggyógyult és visszatérhet a közösségbe. Ez nemcsak az orvosnak teher, de sokszor a már egészséges gyerek fertőzésveszélynek van kitéve azáltal, hogy mindenképp be kell mennie a rendelőbe a betegek közé, ráadásul olykor a szülő is nehezen oldja meg, hogy mindezért kivegyen egy fél nap szabadságot. Arról már nem is beszélve, amikor váratlan családi esemény vagy utazás miatt nem tud iskolába jönni a diák, az igazolható keretet viszont már kimerítette a család, akkor ők is az orvosnál állnak sorba, elvéve az időt azoktól, akiknek komoly szükségük van az ellátásra. Miközben adott esetben az iskolában is mindenki tudja, hogy a tanuló nem betegség miatt nem vett részt az órákon. Úgy érzem, jól döntöttünk, amikor lazítottunk a szabályokon és több szabadságot adtunk a szülőknek. A hiányzások és indokolatlan távollétek száma nem emelkedett meg, a többség ugyanúgy 3-4 napot használ ki, sőt kifejezetten kevesebb lett az igazolatlan mulasztás – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki szerint fontos, hogy nyissanak a szülők felé, partnerként tudjanak együttműködni velük, és ne azt feltételezzék, hogy a családok visszaélnek a kapott szabadsággal.

Nagy Koppányné Farkas Annamária hozzátette: a tankerület többi iskolája először nem hitte, hogy működni fog az új rendszer, de a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően mára többen is követik iskolájuk példáját.

A központi útmutatás hiánya szinte minden tanévben felkapott vitatéma, májusban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete még petíciót is indított, amelyet már tízezren írtak alá. A „Több bizalmat a szülőnek, értelmet az orvosi igazolásnak!” című felhívás szerint a vonatkozó szabályozás orvosszakmai szempontból nem állja meg a helyét, és gyakorlatilag betarthatatlan. A gyerekorvosok szerint túlzás, hogy még egy kétnapos náthát sem úszhat meg senki orvoslátogatás nélkül, miközben az igazolás kiállításának idején a tünetek gyakran már fenn sem állnak, sőt sokszor az orvosi vizsgálat idején is csak a szülő elmondása alapján rögzítik a tüneteket. A jelenlegi szabályozás szerintük sokszor még hazugságra is kényszeríti a családokat.

Gyakran az iskola jóindulatán múlik, igazoltnak tekinti-e a távollétet, hiszen előfordulhatnak vitás vagy váratlan esetek, amikor nem szerezhető be orvosi igazolás. Ilyen lehet például, ha a család közlekedési gondok miatt nem ér vissza időben a hétvégi utazásról, vagy ha nem a gyerek, hanem a szülő lesz rosszul – erre már a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) hívta fel a figyelmet, akik szerint nem is olyan nehéz összegyűjteni annyi igazolatlant, amennyi már szankciókat von maga után. Ha ugyanis egy diák igazolatlan mulasztása eléri a tíz tanítási órát, értesítik a gyámhatóságot, tanköteles kor esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, pedig két nap hiányzásra nehéz azt mondani, hogy érdemben veszélyeztetné a tanuló előrehaladását. Főleg ha egy szorgalmas, jól tanuló gyerekről van szó.

Az MSZOE rámutatott, hogy harminc óra igazolatlan mulasztás után a szülőkre szabálysértési eljárás vár, ami pénzbüntetést vonhat maga után. Ötven óra után pedig jön a családi pótlék megvonása, a 16 éven felüli diákoknak pedig könnyen megszűnhet a jogviszonya is, ha sokat lógnak, hiszen ők már nem tankötelesek. A szankciók súlyosak, pedig 30 igazolatlant egy hét alatt össze lehet szedni, annál is inkább, mert amióta az általános iskolákban délután 16 óráig tartanak a foglalkozások, egy napközis diák plusz 2-3 órával több távollétet „használ el” egy nap hiányzással, mint korábban.

Nagy hiba lenne azt feltételezni, hogy a gyerekek vagy a családok visszaélnek az intézménytől kapott szabadsággal
Fotó: Teknős Miklós

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem akarja központilag szabályozni, mennyi szabadságot kapjanak a szülők, ez a jövőben is iskolai hatáskörben marad.

– A tanuló távolmaradásának, mulasztásának és a késés igazolásának rendjét az iskola házirendjében kell meghatározni. Egyes iskolákban évente, más iskolákban félévenként, illetve akár negyedévenként is igazolhatja a szülő a jellemzően három napot – válaszolták lapunk megkeresésére, hozzátéve: kiemelt fontosságúnak tartják, hogy az orvos az igazolást kizárólag akkor adja ki, ha meggyőződött a tanuló betegségéről, majd arról, hogy ismét mehet az iskolába, tehát nem veszélyezteti mások egészségét. Az orvost e tekintetben fokozott felelősség terheli.

– A kormány oktatáspolitikai koncepciójának célja olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely az igazolásokkal történő visszaéléseket és iskolaelkerülést korlátozza. Mivel a tanítási napok száma alapvetően a kerettantervi tartalmakhoz igazodik, és a tanulók az ismeretek elsajátítása érdekében látogatják az iskolát, ezért csak indokolt esetben hiányozhatnak – jegyezte meg a szaktárca.