– Szerintem emelni kellene az igazolható mulasztások számát, mert központi útmutatás nélkül az iskolák nem nagyon mernek változtatni a bevett szokásokon, bármennyire is elavultak azok. Számtalanszor előfordulnak olyan egy-két napos, gyors lefolyású, enyhe betegségek, ami otthon is gond nélkül kezelhető lenne. De a szabályok szerint mindenképp orvosnak kell igazolnia, hogy a tanuló meggyógyult és visszatérhet a közösségbe. Ez nemcsak az orvosnak teher, de sokszor a már egészséges gyerek fertőzésveszélynek van kitéve azáltal, hogy mindenképp be kell mennie a rendelőbe a betegek közé, ráadásul olykor a szülő is nehezen oldja meg, hogy mindezért kivegyen egy fél nap szabadságot. Arról már nem is beszélve, amikor váratlan családi esemény vagy utazás miatt nem tud iskolába jönni a diák, az igazolható keretet viszont már kimerítette a család, akkor ők is az orvosnál állnak sorba, elvéve az időt azoktól, akiknek komoly szükségük van az ellátásra. Miközben adott esetben az iskolában is mindenki tudja, hogy a tanuló nem betegség miatt nem vett részt az órákon. Úgy érzem, jól döntöttünk, amikor lazítottunk a szabályokon és több szabadságot adtunk a szülőknek. A hiányzások és indokolatlan távollétek száma nem emelkedett meg, a többség ugyanúgy 3-4 napot használ ki, sőt kifejezetten kevesebb lett az igazolatlan mulasztás – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki szerint fontos, hogy nyissanak a szülők felé, partnerként tudjanak együttműködni velük, és ne azt feltételezzék, hogy a családok visszaélnek a kapott szabadsággal.