Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az iskolákban tanévenként három nap távollétet igazolhatnak a szülők, az intézmények döntő többségében szokásjog alapján mégis a mai napig ragaszkodnak ehhez a számhoz. Mivel a három lehetőség igen hamar kimerül, a családok sokszor az amúgy orvosi ellátást nem is igénylő enyhe betegségek miatt is kénytelenek elmenni a gyerekorvoshoz, sőt jobb híján még akár egy sítábor miatt is a rendelőben várakoznak az értékes pecsétes papírra, mert nincs más lehetőségük. A túlzsúfolt rendelőkben pedig egyre nőnek a sorok.
– A helyi gyermekorvos vetette fel először itt Pomázon a problémát, akinek az igazolások gyártása olyan adminisztrációs terhelést okoz, hogy az utóbbi években már a munkája nagyobb részét az igazolások megírása tette ki, és kevesebb idő maradt a tényleges gyógyításra. Mivel a helyzet tarthatatlannak bizonyult, két évvel ezelőtt iskolánkban háromról 15-re emeltük a szülők által igazolható napok számát tanévenként – számol be lapunknak Nagy Koppányné Farkas Annamária, a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskola intézményvezetője. Mint mondja, bár sok pedagógus maga is úgy tudja, hogy a bűvös hármas számot valamelyik jogszabály mondja ki, a köznevelési törvényben valójában az szerepel, hogy az iskolák saját házirendjükben szabályozhatják ezt a kérdést.
– Szerintem emelni kellene az igazolható mulasztások számát, mert központi útmutatás nélkül az iskolák nem nagyon mernek változtatni a bevett szokásokon, bármennyire is elavultak azok. Számtalanszor előfordulnak olyan egy-két napos, gyors lefolyású, enyhe betegségek, ami otthon is gond nélkül kezelhető lenne. De a szabályok szerint mindenképp orvosnak kell igazolnia, hogy a tanuló meggyógyult és visszatérhet a közösségbe. Ez nemcsak az orvosnak teher, de sokszor a már egészséges gyerek fertőzésveszélynek van kitéve azáltal, hogy mindenképp be kell mennie a rendelőbe a betegek közé, ráadásul olykor a szülő is nehezen oldja meg, hogy mindezért kivegyen egy fél nap szabadságot. Arról már nem is beszélve, amikor váratlan családi esemény vagy utazás miatt nem tud iskolába jönni a diák, az igazolható keretet viszont már kimerítette a család, akkor ők is az orvosnál állnak sorba, elvéve az időt azoktól, akiknek komoly szükségük van az ellátásra. Miközben adott esetben az iskolában is mindenki tudja, hogy a tanuló nem betegség miatt nem vett részt az órákon. Úgy érzem, jól döntöttünk, amikor lazítottunk a szabályokon és több szabadságot adtunk a szülőknek. A hiányzások és indokolatlan távollétek száma nem emelkedett meg, a többség ugyanúgy 3-4 napot használ ki, sőt kifejezetten kevesebb lett az igazolatlan mulasztás – magyarázta lapunknak az intézményvezető, aki szerint fontos, hogy nyissanak a szülők felé, partnerként tudjanak együttműködni velük, és ne azt feltételezzék, hogy a családok visszaélnek a kapott szabadsággal.