Nagy sikert arattak tudóspalántáink

Élő sejteket is tartalmazó energiaforrást készítettek és idegeket is preparáltak a versenyzők a 30. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián, ahol elképesztő sikert aratva mind a négy magyar résztvevő aranyérmet nyert, összesítettben pedig több mint hetven ország közül a második helyet szerezte meg a magyar csapat. Erős-Honti Zsolt, a fiúk büszke felkészítő tanára elmondta lapunknak: 120 magyar középiskolás közül választották ki azt a négy főt, akik hónapokig tartó felkészülés után képviselhették hazánkat a világ legrangosabb bio­lógiai megmérettetésén.

Összesítettben hetvenhárom ország közül ezüstérmet nyertek a fiúk, akik azért egyéniben mind szereztek egy-egy aranyat is Fotó: IBO/Schmidt Andrea

Mind a négy magyar résztvevő aranyéremmel térhetett haza a múlt héten Szegeden megrendezett 30. Nemzetközi Biológiai Diákolimpiáról (IBO – International Biology Olympiad). A négy fiatal zseni három hazai iskolát képviselt: Buzafalvi Dénes és Vizkeleti Péter az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártak, Kozma Csaba a Bonyhádi Evangélikus Gimnáziumban, míg Hunyadi Marcell Dávid a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett idén. A fiúk lenyűgöző teljesítményének köszönhetően hazánk összesítettben a második helyen végzett a versenyben részt vevő 73 ország között.

– Nem előzmény nélküli a mostani siker, az idén már tizedik alkalommal vettünk részt a nemzetközi diákolimpián, ez idő alatt öt aranyat, húsz ezüst- és tizenegy bronzérmet szereztek a diákjaink – mondta lapunknak Erős-Honti Zsolt, a magyar csapat vezetője. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szaktanára és egyben igazgatóhelyettese kiemelte, a felkészülés már hónapokkal ezelőtt elkezdődött, egy többfordulós országos válogatóversennyel.

– Az országos válogatóra összesen mintegy 120 tanuló jelentkezett, közülük választottuk ki a döntőbe jutott csapat tagjait. A fiúknak rengeteg olyan témakört kellett feldolgozniuk, ami hagyományos iskolai keretek között nem jelenik meg a biológiaórákon, sőt még talán a szakkörökön, tagozatokon sem. A felkészülés során metszeteket készítettünk, boncoltunk, molekuláris genetikai vizsgálatokat, fehérjevizsgálatokat végeztünk, de az ELTE Biológiai Intézeté­ben is gyakoroltak a fiúk, és sok segítséget kaptak korábbi diákolimpikonoktól is. Elsőre talán nem tűnik olyan bonyolultnak, ha azt mondom, hogy csirkenyakat és -szárnyat boncoltak a diákok, de ha hozzáteszem, hogy a feladat során izmokat és idegeket kellett preparálniuk, akkor láthatjuk, hogy igen komoly dologról van szó. A döntőben a versenyzők úgynevezett galváncellát is készítettek, ezek olyan energiatermelő cellák, amelyek élő sejteket is tartalmaznak. Az idén egyébként nagy hangsúlyt kapott a bioinformatika területe, volt olyan feladat, amiben számítógépes szoftverekkel kellett elemezni az idegsejtek aktivitási mintáit – sorolta a versenyfeladatokat Erős-Honti Zsolt, hozzátéve: a nemzetközi döntőben összesen 285 zseniális tudású fiatal között bizonyítottak a magyar fiúk.

Összesítettben hetvenhárom ország közül ezüstérmet nyertek a fiúk, akik azért egyéniben mind szereztek egy-egy aranyat is
Fotó: IBO/Schmidt Andrea

A szaktanár a természettudományos oktatás általános színvonalát firtató kérdésünkre azt mondta: jó irány, hogy az interdiszciplináris gondolkodásmód egyre inkább megjelenik a területen, ő maga a különböző tantárgyak nagyobb fokú kooperációjában látja a jövőt. Ez persze nem feltétlenül kell, hogy összevont természettudományos tantárgyat jelentsen. Üdvözölte továbbá, hogy a lexikális tudás átadása mellett egyre inkább előtérbe kerül a tudományos képességek erősítése is.

– Biológusi pályára készülök, és mindenképp itthon szeretném kamatoztatni a tudásomat – jelentette ki lapunknak az egyik ifjú csapattag, Kozma Csaba. A szerényen nyilatkozó, biológia–kémia tagozatos bonyhádi gimnazista a Szegedi Tudományegyetemre felvételizett, és azt mondja, felnőttként kutatói munkát szeretne majd végezni. Hozzátette: a csapatból hárman idén érettségiztek, egyikük meg sem áll a Cambridge-i Egyetemig, a legfiatalabb tag, Buzafalvi Dénes pedig még csak tizenegyedikes, ő jövőre is elindulhat a diákolimpián.

– Rengeteget készültünk a döntőre, hiszen csupa olyan tudnivalóra volt szükségük, ami a sima tanórákon szóba sem került. A feladatok nagy részéhez ráadásul komoly problémamegoldó képesség kellett, lehetetlen lett volna mondjuk magolással felkészülni. A legizgalmasabb feladatok között talán azt említeném, amikor DNS-szekvenciákat kellett meghatároznunk és idegsejtek működési mintáit tanulmányoznunk – tette hozzá a tudóspalánta, olyan természetességgel emlegetve a különböző neurontípusokat, mintha csak az időjárásról beszélne.

A Nemzetközi Biológiai Diákolimpián az idei évben újításként jelent meg a gyakorlati feladatok között a neurobiológia, az alternatív biológiai alapú energiaforrások témaköre, illetve a bioinformatika. Az első fordulóban két, egyenként háromórás tesztet írtak a résztvevők, a gyakorlati feladatokat pedig egy másik napon kellett megoldaniuk, ekkor több mint tíz órán keresztül dolgoztak egyhuzamban. A kérdéseket mindenki anyanyelvén kapta meg, a fordítás az angol szöveg alapján a versenynapokat megelőző éjszaka történt. A megmérettetésen minden ország négyfős csapatokat indított, a versenyzők kizárólag húsz év alatti középiskolások lehettek. A csapatok tagjai önállóan versenyeztek, azaz egyéni eredmények születtek. Az abszolút első helyet egy kínai diák szerezte meg. A következő versenyt Japán rendezi Nagaszakiban, 2020. július 3. és 11. között.