Egyenesen a Legfőbb Ügyészségre kerülnek a fiatalokat érintő kiberbűncselekmények – az erről szóló együttműködési megállapodást szerdán írta alá a Legfőbb Ügyészség és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete. A közös munka célja, hogy biztonságos kibertért alakítsanak ki a gyermekek és a jövő nemzedék számára, valamint biztosítsák a virtuális térben megjelenő, a fiatalokat érintő fenyegetések elleni hatékony fellépést. Így például az egyesület által működtetett úgynevezett hotline vonalra érkező, főképp a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekről, a zaklatásukról – a szükséges feljelentés megtétele mellett – közvetlenül a Legfőbb Ügyészséget is tájékoztatják.
– Bár a bűncselekmények elkövetése évről évre csökken, a kibertérben történt esetek száma egyre emelkedik, ezt pedig nem hagyhatjuk, meg kell védenünk a gyermekeket – fogalmazott Polt Péter legfőbb ügyész, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly több mint száz gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmény történt, míg a gyermekeket érintő zaklatási ügyekből 72 esetet rögzítettek.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a prevencióra, évente mintegy negyvenezer diákot és hatezer szülőt és tanárt oktatnak a biztonságos internetezésre.

Fotó: 123RF
– Ez nem egy szokványos, unalmas tanóra, ezeken az alkalmakon valódi esetekkel mutatjuk be, milyen árnyoldalai vannak a világhálónak – mondta Edvi Péter, a szervezet elnöke. Szavai szerint ha a gyerek csendben van a szobájában a számítógépével, az nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de az idősebb generációnak is érdemes tájékozódni a veszélyekről, mert csak így tudják megelőzni a bajt.
– Ha nem értenek hozzá, akkor is menjenek oda, és kérdezzék meg az unokájukat, mit is csinál a számítógépen, így pontosan látni fogják, hogy az, amivel éppen elfoglalja magát, az erkölcsileg megállja-e a helyét vagy sem.
Az is elgondolkodtató, hogy amíg a fiatalok egy klubban kezdeményező férfival szemben elutasítók, a világhálón sokszor gondolkodás nélkül megadják telefonszámukat vagy személyes fotókat küldenek magukról, amelyekkel később visszaélhetnek – fogalmazott Edvi Péter.