A parti vendéglőkben csak a szavak szintjén van igény a balatoni halra

Évről évre felmerül vádként, s megpróbálnak egyesek politikai tőkét kovácsolni abból, hogy nem lehet a tóból kifogott halat kapni a Balaton partján. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint azonban csak a szavak szintjén van igény a magyar tengerből kifogott zsákmányra, ugyanis a vendéglősöknek hiába kínált eladásra a társaság. A halászat betiltása miatt a horgászok egyre szebb példányokat tudnak horogra csalni.

Még ennél a dévérkeszegnél is jóval nagyobb példányokat lehet ma már horogra csalni Fotó: Éberling András

A halászat utolsó évében 2,6 tonna süllőt fogtak a Balatonból, míg a tó partján elfogyasztott mennyiség 60-80 tonna körül alakult. A vezérigazgató által ismertetett adatok alapján kijelenthető: a vendéglőkben, árusító helyeken legfeljebb marketingfogásként szerepelt, hogy balatoni süllőt lehet kapni, a valóságban a süllők nagyon kis hányada származott a magyar tengerből.

A vezérigazgató és a témában jártas másik szakértő megszólalónk, Balogh Tibor, a Balatoni Horgászegyesületek Szövetségének elnöke is használta a korábbi balatoni halászat kapcsán a „lerablás” kifejezést, vagyis hogy nem fenntartható módon folyt ez a tevékenység.

Mindezt a süllőhalászat adatai világosan mutatják. Míg 1966-ban még 166 tonna süllőt fogtak ki a halászok, addig a 2000-es évekre ez már csak néhány tonnára redukálódott. A halászat utolsó három évében pedig már csak 2,4-2,6 tonnát fogtak ki évente a tóból. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy komoly mértékű illegális halászat folyt a vizen, amelynek a pontos méreteiről – ­értelemszerűen – nincsenek kimutatások, de a fogási átlagok csökkenése valamelyest árulkodó lehet.

Balogh Tibor kérdésünkre kiemelte, hogy ennek a lerablásnak ő maga is többször szemtanúja volt. – Csopakon, a halászat éveiben, a Kerekedi-öbölnél évről évre történt haltelepítés, és pár nappal a telepítés után a halászok „lehúzták” hálóval az egész környező területet – nyilatkozta lapunknak a horgászszövetség elnöke. Kifejtette: olyan is előfordult, hogy a Hortobágyról hozott halakat telepítettek a tóba, majd pár nap múlva ezeket is lehalászták, és az áruházakban balatoni halként árulták, holott csak rövid ideig voltak a tóban.

Balogh saját tapasztalatai szerint is fenntarthatatlan volt a balatoni halászat, mint mondta, 2013-at ­megelőzően évről évre csökkent a fogásmennyiség, a tendencia az elmúlt években fordult meg.

– Korábban tenyérnyi méretű keszegeket tudtunk csak fogni, de most már a tipikusan nagy, szívlapát nagyságú, egy kiló fölötti dévérkeszegből is egyre több van. A bodorka és a vörös­szárnyúak is szépen megnőttek – mondta. Az elnök pozitív változásként értékelte, hogy a Balatonba telepített halakat jelenleg a tó vízgyűjtő területén található vizekben tenyésztik, így ezek a halak tulajdonképpen már ivadékkoruktól kezdve balatoni vízben vannak.