A szakértők szerint életveszélyesek lehetnek a Viking szállodahajók

A Viking Sigyn speciális orrkiképzése is hozzájárult a május 29-i dunai hajókatasztrófa bekövetkeztéhez, idézte a Magyar Nemzetnek az egyesített igaz­ságügyi szakértői vélemény megállapítását a Hableány sétahajót üzemeltető Panorama Deck Kft. oldalán sértetti képviselőként a büntetőeljárásba belépett ügyvéd, Sógor Zsolt.

A jogász leszögezte: beadvánnyal fordulnak a hajózási hatósághoz, és indítványozzák a norvég tulajdonú Viking River Cruises folyami flottájából a katasztrófát okozó Sigyn és testvérhajóinak műszaki felülvizsgálatát, illetve azt is, hogy tiltsák be a speciális orrkiképzésű vízi járművek közlekedését a Duna magyarországi szakaszán.

Az orr miatt olyan torlóhullám keletkezett, ami nem oldalra lökte a Hableányt, hanem beforgatta
Fotó: Bach Máté

A sértetti képviselők érvelését az egyesített folyami, nautikai és műszaki igazságügyi szakértői véleménnyel kívánják alátámasztani a kérdésben illetékes, a hajók és egyéb úszó létesítmények nyilvántartásával és műszaki felügyeletével kapcsolatban eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési főosztályán.

Az egyesített szakértői vélemény szerint a Sigyn az ütközéskor 14 kilométeres sebességgel haladt a Duna belvárosi szakaszán – a szokásosnak majdnem a duplájával.

A szállodahajó a Monarchia sétahajóval együtt a Parlament előtt hegymenetben hajózott 3,7 kilométeres sebességgel, majd a Monarchia kapitánynőjének vallomása szerint hirtelen felgyorsított 11,3 kilométerre, holott a vallomás szerint a belvárosi szakaszon a szállodahajók legfeljebb 9,3 kilométeres sebességgel szoktak haladni. Sógor Zsolt szerint relatív gyorshajtást produkált a Sigyn, amikor tovább gyorsított 14 kilométeres sebességre, és előzésbe kezdett, holott a kapitányának látnia kellett, hogy jobbra előtte a Hableány halad a Magit híd középső nyílása felé.

A szakértői vélemény szerint Jurij Csaplinszkij kapitány, megszegve az előzés szabá­lyait, próbálta megelőzni a magyar sétahajót, amely ekkor már veszélyes közelségben volt. Erről a Sigyn közeljelző berendezése is kiadta a riasztást.

A Sigyn speciális orrkiképzése miatt a szállodahajó 8-10 méteres torlóhullámot tolt maga előtt a víz alatt, ami belökte a Hableányt a Sigyn elé. A szállodahajó ekkor ütközött neki a sétahajó bal tatjának, és a speciális kiképzése miatt nem oldalirányban lökte ki maga elől a magyar hajót, hanem még jobban beforgatta, valószínűleg maga alá gyűrte.

A Hableányon utazó 33 dél-koreai utas és kétfős magyar személyzet közül csak azoknak volt esélyük a túlélésre, akik a sétahajó oldalt nyitott fedélzetén utaztak. A hét túlélő is közülük került ki, akik közül többen is azt mondták kihallgatásuk során, hogy az őket elgázoló jármű után érkező ugyancsak szállodahajó a víz alá nyomva egyszerűen átgázolt rajtuk.

A Sigyn amerikai utasai mondták el kihallgatóiknak, hogy látták vízbe zuhanni az embereket, majd egyesek feljöttek a víz felszínére, ám többeket elnyelt az ár. Hajósok lapunknak azt mondták, nem zárható ki, hogy a még mindig eltűntként keresett huszonnyolcadik áldozat testét éppen azért nem találják a hatóságok, mert a vízben lévő roncsokon és embereken átgázoló hajó darabokra szakította.

A szakértői megállapítások és tanúvallomások szerint a Viking Sigynt testvérhajója, a Viking Idun követte. A két hajó kapitánya oroszul meg is tárgyalták rövidhullámú rádión, hogy valami történt. Az Idun kapitánya hívta a Sigynt. „Mi történt, Jura?”, mire Jurij Csaplinszkij: „Elgázolhattam egy hajót. Látsz valamit mögöttem?”, „Semmit…” A Sigyn a fenti párbeszéd lezajlásáig állt, visszacsorgott az ütközés helyszínére, majd ismét hegymenetbe kapcsolt, és csak 800 méter múlva állt meg, ahol kikötött.

Úgy tudni, két magyar matróza semmilyen parancsot nem kapott a mentésre, ám ­egyikük meglátott egy embert sodródni a vízben, és azonnal menteni indult társával, elkötve a Sigyn mentőcsónakját.

Sógor Zsolt ügyvéd szerint az ukrán kapitány az egyesített szakértői vélemény szerint sem tett meg minden tőle elvárhatót, ezért gyanúsították meg segítségnyújtás elmulasztásával is. A sértetti képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: a szakértői vélemény leírja az Idun kapitányának a felelősségét is a segítségnyújtás elmulasztása ­miatt. A napokban írtuk meg, hogy Gulyás Krisztián, aki a Hableány kapitánya és családja oldalán sértetti képviselő, három feljelentést tett a ­BRFK-n.

Kettőt – hamis tanúzás, illetve hamis vád miatt – Jurij Csaplinszkij ellen, aki az eljárás kezdetén még tanúként olyan vallomást tett, amely Gulyás szerint a magyar kapitányra próbálja hárítani a katasztrófa miatti felelősséget, egyet pedig az Idun kapitánya ellen segítségnyújtás elmulasztása miatt. Ez utóbbit a már említett egyesített igazságügyi szakértői vélemény megállapításaira építette.

Lapunk úgy tudja, hogy ugyanez a szakvélemény alapozta meg Jurij Csaplinszkij ismételt letartóztatását is. A Fővárosi Törvényszék a minap hagyta helyben a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, amely egy hónapra elrendelte az ukrán kapitány letartóztatását, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével és segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsít az ügyészség.