„Egy orvosnak mernie kell dönteni”

— Egy orvost az tesz orvossá, hogy olyan döntéseket hoz meg, amelyeket senki más nem tud és nem fog helyette megtenni, épp ezért önálló véleményalkotásra képes szakembereket képzünk – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának új dékánja. Kellermayer Miklós szerint eljött a gyökeres átalakítások ideje az oktatási rendszerükben. A hallgatóknak például lehetőségük lesz arra, hogy részesévé válhassanak egy klinika napjainak, így minél korábban gyakorlatot szerezzenek, ahogy arra is, hogy visszajelzést adjanak az oktatásról.

A dékán megtartaná a jó tradíciókat Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila

A hagyományos képzési rendben a különböző tárgyakból tartott előadások után a hallgatók a különböző klinikákon töltik a gyakorlatukat, ehelyett az új rendszer blokkosított: néhány hétig egyazon intézményben töltik a napjaikat, így lehetőségük van magukba szívni az atmoszférát, belelátni a mindennapi munkába, amelyet később élesben is végeznek. Vagyis ahelyett, hogy az oktatók csak beszélnének az orvosi szakmáról, bemutatják azt a gyakorlatban is. A hallgatókról igyekeznek terhet levenni azzal, hogy nem néhány hét alatt kell az összes vizsgát elvégezniük, vagyis a klinikai modulban megszűnik a vizsgaidőszak, helyette egész évben arányosan elosztva követik egymást a megmérettetések – fejtette ki Kellermayer Miklós.

A karon több mint egy évtizede folyó Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programban a legkiválóbbak mellé mentorokat állítanak, de a dékán szerint ezt a lehetőséget érdemes lenne kiterjeszteni az összes hallgatóra. Ennek jelenleg még vannak logisztikai nehézségei, de addig is tutorok segítik a hallgatók kis létszámú, 4-6 fős csoportjait az egyetemen és a klinikán egyaránt.

Kellermayer Miklós azt szeretné elérni, hogy a hallgatóknak nagyobb terük legyen visszajelzést adni, véleményt mondani a vezetőségnek, illetve az oktatóknak, kiemelten az új rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról. Erre már most kérdések tárházával készülnek, amelyet lehetőleg elektronikusan, minél több hallgató bevonásával szeretnének megválaszoltatni, hogy minél pontosabb, reprezentatív visszacsatolást kapjanak. Tavaly létrehoztak egy monitorcsoportot is azokból a hallgatókból, akik vállalták, hogy rendszeresen visszajelzést adnak az előadókról, illetve az előadások és gyakorlatok minőségéről.

Az egyetemi vezető szerint létfontosságú a hazai és nemzetközi orvosképző műhelyekkel a kapcsolattartás, az élénk és termékeny dia­lógus. A dékán fontosnak tartja a családbarát szemléletet a Semmelweisen: ha valaki igent mondana a gyermekvállalásra már az egyetemi évek alatt, ebben az egyetemi struktúra ne akadályozza, kapjon segítséget akár egyéni tanrenddel.

A szeptembertől induló jubileumi tanév – idén 250 éves a Semmelweis Egyetem – az intézmény három fő küldetése köré összpontosul: oktatás, kutatás és gyógyítás. – Az egész évünk ennek jegyében telik, rögtön a tanév elején szakmai konferenciát rendezünk az orvosképzés kihívásairól, novemberben pedig jön az egyetem legrangosabb eseménysorozata, a Dies Academicus, a doktori fokozatot szerzettek ünnepélyes avatójával, neves külföldi előadókkal, számos izgalmas témával – ismertette Kellermayer Miklós, aki az oktatók legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy példaképekké váljanak a hallgatók számára, és így segítsék az új generáció szemléletformálását.