„Egy orvosnak mernie kell dönteni”

— Egy orvost az tesz orvossá, hogy olyan döntéseket hoz meg, amelyeket senki más nem tud és nem fog helyette megtenni, épp ezért önálló véleményalkotásra képes szakembereket képzünk – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Semmelweis Egyetem orvostudományi karának új dékánja. Kellermayer Miklós szerint eljött a gyökeres átalakítások ideje az oktatási rendszerükben. A hallgatóknak például lehetőségük lesz arra, hogy részesévé válhassanak egy klinika napjainak, így minél korábban gyakorlatot szerezzenek, ahogy arra is, hogy visszajelzést adjanak az oktatásról.

A dékán megtartaná a jó tradíciókat Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila

– Az első és legfontosabb feladatomnak a modernizált, XXI. századi orvosképzési program, a curriculum reform teljes körű bevezetését, hatékony pályára állítását tartom. Az oktatás, kutatás és gyógyítás magas szakmai minősége pedig az általános irányvonal, amelyet követni szeretnék – fogalmazott lapunk kérdésére Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának új dékánja. A július 1-jétől hivatalban lévő egyetemi vezető szerint az orvosi curriculum, vagyis alaptanterv változó, dinamikus, amellyel minden orvosképzést nyújtó egyetemnek folyamatosan foglalkoznia kell ahhoz, hogy naprakész maradjon.

A dékán megtartaná a jó tradíciókat
Fotó: Semmelweis Egyetem/Kovács Attila

– A Semmelweisen az utóbbi években már többször nekifutottunk a változtatásoknak, ám az idei év az első, amikor igyekszünk a gyökerekig leásni, és onnan átalakításokat végezni – a jó tradíciókat megtartva –, hogy valóban érdemi fejlődés indulhasson. Mivel a kar vezetésének célja, hogy jó általános orvosokat képezzenek, először is definiáltuk, hogy mit is jelent ez: önálló gondolkodásra és döntéshozásra képes személyeket nevelni. Egy orvost az tesz orvossá, hogy olyan döntéseket hoz meg, amelyeket senki más nem tud, és nem fog helyette megtenni – jelentette ki Kellermayer Miklós, aki szerint mindehhez bátorság kell, ami szemléletbeli kérdés, s azt csak személyes példamutatással lehet elérni, átadni.

Erre az alapvetésre építették a tantárgyi struktúrát is, amely letisztulttá vált, a tantárgycsoportok – elméleti, preklinikai és klinikai modul – egymásra épülnek. Az orvostudomány fejlődésével az orvosképzés egyre inkább a szakosodás felé tolódott, így heterogénné, darabossá vált, miközben a fő gerincét alkotó általános orvoslás megroppant.

– Holott a fő feladatunk továbbra is az, hogy általános orvosokat képezzünk, csak erre épülhet a szakorvosi rendszer. A reform egyik legfontosabb célja, hogy gyakorlatorientáltabbá váljon a képzés. A hatodév végén az orvostanhallgatók például szabadon választható klinikai blokkot választhatnak, annak megfelelően, hogy az egyetemről kilépve mely területen szeretnének elhelyezkedni.

A hagyományos képzési rendben a különböző tárgyakból tartott előadások után a hallgatók a különböző klinikákon töltik a gyakorlatukat, ehelyett az új rendszer blokkosított: néhány hétig egyazon intézményben töltik a napjaikat, így lehetőségük van magukba szívni az atmoszférát, belelátni a mindennapi munkába, amelyet később élesben is végeznek. Vagyis ahelyett, hogy az oktatók csak beszélnének az orvosi szakmáról, bemutatják azt a gyakorlatban is. A hallgatókról igyekeznek terhet levenni azzal, hogy nem néhány hét alatt kell az összes vizsgát elvégezniük, vagyis a klinikai modulban megszűnik a vizsgaidőszak, helyette egész évben arányosan elosztva követik egymást a megmérettetések – fejtette ki Kellermayer Miklós.

A karon több mint egy évtizede folyó Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programban a legkiválóbbak mellé mentorokat állítanak, de a dékán szerint ezt a lehetőséget érdemes lenne kiterjeszteni az összes hallgatóra. Ennek jelenleg még vannak logisztikai nehézségei, de addig is tutorok segítik a hallgatók kis létszámú, 4-6 fős csoportjait az egyetemen és a klinikán egyaránt.

Kellermayer Miklós azt szeretné elérni, hogy a hallgatóknak nagyobb terük legyen visszajelzést adni, véleményt mondani a vezetőségnek, illetve az oktatóknak, kiemelten az új rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról. Erre már most kérdések tárházával készülnek, amelyet lehetőleg elektronikusan, minél több hallgató bevonásával szeretnének megválaszoltatni, hogy minél pontosabb, reprezentatív visszacsatolást kapjanak. Tavaly létrehoztak egy monitorcsoportot is azokból a hallgatókból, akik vállalták, hogy rendszeresen visszajelzést adnak az előadókról, illetve az előadások és gyakorlatok minőségéről.

Az egyetemi vezető szerint létfontosságú a hazai és nemzetközi orvosképző műhelyekkel a kapcsolattartás, az élénk és termékeny dia­lógus. A dékán fontosnak tartja a családbarát szemléletet a Semmelweisen: ha valaki igent mondana a gyermekvállalásra már az egyetemi évek alatt, ebben az egyetemi struktúra ne akadályozza, kapjon segítséget akár egyéni tanrenddel.

A szeptembertől induló jubileumi tanév – idén 250 éves a Semmelweis Egyetem – az intézmény három fő küldetése köré összpontosul: oktatás, kutatás és gyógyítás. – Az egész évünk ennek jegyében telik, rögtön a tanév elején szakmai konferenciát rendezünk az orvosképzés kihívásairól, novemberben pedig jön az egyetem legrangosabb eseménysorozata, a Dies Academicus, a doktori fokozatot szerzettek ünnepélyes avatójával, neves külföldi előadókkal, számos izgalmas témával – ismertette Kellermayer Miklós, aki az oktatók legfontosabb küldetésének azt tartja, hogy példaképekké váljanak a hallgatók számára, és így segítsék az új generáció szemléletformálását.