Hitéleti képzésből a fegyveres szervekhez is vezethet karrierút

Feleannyit keresnek a művészek, mint az informatikusok, a férfiak bérelőnye egyes szakmákban a nyolcvanezer forintot is eléri, összességében pedig bruttó 335 ezer forint a friss diplomások átlagos keresete – többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal napokban nyilvánosságra hozott diplomás-pályakövetési jelentéséből. A 2014-ben és 2016-ban végzettek munkaerőpiaci helyzetét bemutató kutatás rámutatott, hogy egyes területeken a végzettek harminc-negyven százaléka diplomát nem igénylő állásban helyezkedik el, sporttudományi végzettséggel például sokan bolti eladók, pultosok vagy marketingesek lettek, de egyesek hitéleti diplomával landoltak a fegyveres szerveknél, míg másoknál kamionsofőri pályához vezettek a művészetközvetítési tanulmányok.

MN_SABLON

Nyilvánosságra hozta a napokban a 2018-as diplomás-pályakövetési jelentést az Oktatási Hivatal. A kiadvány a 2014-ben és 2016-ban végzett évfolyamok, azaz összesen 113 ezer volt hallgató adatait összegezve mutatja meg, hogy a pályájuk első éveiben lévő fiatalok 2018-ra hová jutottak el, milyen pozícióban dolgoznak és mennyit keresnek. Az Oktatási Hivatal, a Diákhitel Központ, a Pénzügyminiszté­rium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatait összedolgozó jelentés szerint a megkérdezett diplomások 64 százalékának sikerült munkába állnia, 11 százaléka munkavállalás mellett még tanult is, nyolc százaléka tanult, három-három százalék gyermeket nevelt vagy külföldön tartózkodott, és kevesebb mint két százalékuk maradt álláskereső.

A válaszadók átlagos keresete bruttó 334 667 forint, ami 16 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mért 286 630 forintos bérszintet. Az adatok szerint a hároméves alapképzések diplomásai átlagosan 309 ezer forintos bruttó fizetést kapnak, a mesterképzésen végzettek keresete pedig 379 ezer forint. Az alapszakosok durván negyede, a mesterszakosoknak pedig 11 százaléka lát el olyan munkát, amihez nem is kellett volna diplomát szereznie.

Jelentős különbségek vannak az egyes szakterületek között, ezért nem okoz meglepetést, hogy idén is az informatikusok állnak a fizetési lista élén, bruttó 452 ezer forinttal. Őket jókora – mintegy hatvanezer forintos – lemaradással követik az államtudományi és a műszaki képzések végzettjei. Rajtuk kívül a gazdasági, orvosi és jogi területeken kapnak még háromszázezer forint feletti bruttó fizetést a pályakezdők, a sporttudományi és a művészeti munkakörök viszont nem fizetnek valami jól: a bruttó 222 ezres átlaggal a művészeti diplomások feleannyit keresnek, mint az informatikusok, a művészetközvetítés terület (idetartozik például a képalkotás- vagy a környezetkultúra-képzés) munkaköreiben még a kétszázezret sem éri el a bruttó átlagbér.

Nem mindegy az sem, ki melyik egyetemen végez: a Műegyetemről kikerült gazdálkodási szakemberek ötszázezer feletti keresetről számoltak be, míg azoknak, akik ugyanezeket a képzéseket Debrecenben végezték el, bruttó háromszázezer forinttal kellett beérniük. Agrárszakokat a fizetési adatok szerint az Eszterházy Károly Egyetemen érdemes választani, a jogi diplomások közül pedig a Károli Gáspár Református Egyetemről kilépőket fizetik meg a legjobban.

A jelentés a fizetéseken túl vizsgálja azt is, hogy ki milyen munkakörben talált állást. Eszerint legnagyobb arányban az informatikusok, a műszaki területen dolgozók, az orvosok és a pedagógusok tudnak elhelyezkedni diplomát igénylő állásokban, a hitéleti vagy sporttudományi szakokról kikerülők közül ugyanakkor sokan töltenek be olyan pozí­ciót, amihez alacsonyabb végzettség is elég lenne. Sporttudományi területen például a válaszadók több mint harmadának nincs szüksége a diplomájára, a művészetközvetítést tanulók között pedig több mint 42 százalék ez az arány. Utóbbi terület szakemberei közül a legtöbben bolti eladóként és ügyintézőként kénytelenek dolgozni, de volt, akiből kamionsofőr lett.

A bölcsészek közül legtöbben pszichológusok, ügyintézők és tanárok lettek, és sokan dolgoznak recepciósként, illetve bolti eladóként is. A pedagógushallgatók legtöbbje középiskolai tanárként állt munkába, bár vannak, akikből zenészek, énekesek, üzleti szolgáltatók lettek. A hitéleti képzésekről kilépő pályakezdők munkatapasztalatai is meglehetősen vegyesek: az érintettek közül többen helyezkedtek el ügyintézőként és adminisztrátorként, mint ahányan egyházi foglalkozást választottak, sőt van, aki a rendőrségnél vagy más fegyveres szervnél talált munkát.

Szembetűnő a férfiak és nők közötti bérkülönbség, ami gyakorlatilag minden szakterületen jelen van, sőt néhol kiugró mértékű: a szoftverfejlesztőként dolgozó férfiak nyolcvanezer forinttal magasabb fizetésről számoltak be, mint női kollégáik, és a gépészmérnökök köré­ben is csaknem ötvenezer forint az erősebbik nem bérelőnye.