Magyar gépek a balti égen

A magyar légierő Litvániában állomásozó Gripen vadászgépeinek két éles és egy gyakorló riasztásának is tanúi lehettek kedden a Magyar Nemzet munkatársai. A médianapon történtek is azt bizonyítják, hogy napjainkban a balti térség Európa egyik legérzékenyebb légtere, ahol a NATO-misszió részeként a Magyar Honvédség pilótái, a repülőműszaki állomány, valamint a kitelepülő kontingens katonái mindent megtesznek azért, hogy baltikumi szövetségeseink is biztonságban, békében élhessék mindennapjaikat.

Fotó: Kurucz Árpád

– A Magyar Honvédség balti légtérrendészeti missziójának egyik fontos célja, hogy jelenlétünkkel erősítsük a helyi lakosság biztonságérzetét. Ugyancsak cél azon szövetséges és partneri erők mozgósítása és képességfejlesztése, amelyek feladata a Balti-tenger régiójának védelme – hangsúlyozta a parancsnok. Ugrik Csaba azt is elárulta: kedd délutánig az éles riasztásokkal együtt a Magyar Honvédség Gripenjeit május óta negyvenkét alkalommal riasztották. Az elfogott, azonosított repülőgépek között voltak An–12-es, An–26-os, Il–18-as, Il–38-as, Il–76-os, Tu–204 szállító- és felderítőgépek, valamint Szu–27-es, Szu–30-as és a legmodernebb, Szu–35-ös orosz vadászbombázók is. A legkülönlegesebb „trófeáknak” az A–50-es orosz légtérellenőrző (AWACS), valamint a Tu–160 szuperszonikus nehézbombázó elfogása és azonosítása bizonyult. Az elfogások kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy azok minden esetben nemzetközi vizek felett történtek, a NATO légterét nem sértették meg az igazoltatott gépek.

A Magyar Honvédség baltikumi misszióját értékelve a dandártábornok jelezte: mintegy száz nap alatt több mint 370 felszállást hajtottak végre és több mint 420 repült órát teljesítettek a magyar katonák. – Nincs két egyforma riasztás és felszállás. Van, amikor manőverezik a gép, és nehéz róla felvételt készíteni, van, amikor az időjárás nehezíti az elfogást, mivel a gépek felhőbe repülnek be, de van, hogy éjszaka, éjjellátó szemüveget (NVG) alkalmazva kell az azonosítást végrehajtani, és az sem ritka, hogy kilenc darab repülőgép van mindössze három négyzetkilométeres légtérben – sorolta a 24 órás, állandó légvédelmi készültség kihívásait.

Fotó: Kurucz Árpád

A dandártábornok a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta: a balti misszió­ban a magyar katonák feladata alapvetően ugyanaz, mint odahaza. – Ugyanúgy, illetve ugyanabban a készültségi szinten vagyunk, mint Magyarországon, ahol a hazai mellett Szlovénia légtérvédelmét is ellátjuk. A különbség abban érhető tetten, hogy míg Magyarországon és az azt körülvevő államokban jobban betartják a légtérhasználattal kapcsolatos nemzetközi szabályokat, addig ez a Balti-tenger felett nem mondható el – jegyezte meg a parancsnok. A dandártábornok azt is hozzátette, hogy az anyaországtól elszigetelt kalinyingrádi orosz enklávé légi összeköttetése jelenti a legnagyobb kihívást a Szentpétervár és Kalinyingrád között, a NATO-tagállamok légtere előtt húzódó légi folyosóban. Arra is felhívta a figyelmet: azzal, hogy a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz, a sokat idézett 5. cikkely értelmében ők is részesei a katonai szövetség kollektív védelmének. Ugrik Csaba arra a kérdésünkre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást az itt szolgáló katonáknak, úgy fogalmazott: a családtól való távolság. – A mai technikai vívmányokkal már kicsit könnyebb az otthon maradottakkal a kapcsolattartás, de képernyőn keresztül nem lehet megsimogatnia a buksiját egy két-három éves kisgyereknek, akinek hiányzik az édesanyja vagy az édesapja – fogalmazott. Azonban azt is hozzátette: a kihívások ellenére fegyelmezetten és motiváltan látják el a magyar katonák a litvániai szolgálatukat. – A kitelepült állomány motiváltságával, szakmai felkészültségével és emberi hozzáállásával maximálisan meg vagyok elégedve – szögezte le az egység parancsnoka.

Ugrik Csaba lapunknak arról is beszélt, hogy az itt szolgáló mintegy száz magyar katona a lehetőségeihez mérten részt vesz a környék életében is. – Gyűjtünk a siauliai árvaháznak, a bázison elhasznált műanyag palackok visszaváltásával egyrészt pénzt tudunk adni a gyerekek életének megkönnyítéséhez, másrészt zöldebbé tudjuk tenni a misszió ittlétét – számolt be a karitatív tevékenységükről a parancsnok. Azt is hozzátette, hogy a város vezetésével is élő kapcsolata van a magyar egységnek, részt vesznek sportrendezvényeken, egymás nemzeti, állami ünnepein, aminek jegyében legközelebb augusztus 20-án, a magyar államiság ünnepén lesz közös megemlékezés a bázis területén.

A magyar kontingens szolgálata szep­tember elején fejeződik be. A honvédség a missziót belga szövetségesének adja át, hogy majd három év múlva, 2022 őszén, a NATO Baltic Air Policing hatvanadik váltásaként térjen vissza.